BUX 139720.72 0,07 %
OTP 45900 -0,15 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A magánszemélyeknek is van felelőssége a versenyjog megsértése esetén

A vállalkozások olyan jogi személyek, amelyek természetes (magán)személyek által tevékenykednek. Így felmerül a kérdés: ki fizesse a bírságot: a cég vagy pedig annak vezetője? Esetleg osszák meg egymás között?

2011. június 6. hétfő, 12:14

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ki fizesse a versenyjog megsértéséért a bírságot: a cég vagy pedig annak vezetője? A problémát a Versenynapon először Philip Collins, az angol versenyhatóság (Office of Fair Trading) elnöke vetette fel. A büntetőjogi szankciók, illetve az ügyvezetői tisztség gyakorlásától való eltiltás viszont mindig a magánszemélyt érinti. A jogsértő cég vezetője büntető szankcióként akár 5 év szabadságvesztést is kaphat, a vezetői funkciótól való eltiltása pedig 15 évig terjedhet.

Írországban kartellbűncselekmény miatt a gyanúsított letartóztatható, a kiszabható szabadságvesztés pedig 5 évig terjedhet − számolt be David McFadden, az ír versenyhatóság jogi tanácsadója. A büntetőeljárás alóli mentesülés Írországban nem azonos az engedékenységi politikával. A főügyész, és nem a versenyhatóság dönt a vádról. Az engedékenység által biztosított mentességet azonban csak bizonyos feltételek esetén adhatja meg az ügyész: ha az illető elsőként fordult a hatósághoz, nem ő a kartell felbujtója vagy vezetője és olyan bizonyítékokat adott át, amelyeket a büntetőeljárásban is hasznosítani lehet.

Jelenleg a törvényhozás előtt van egy javaslat, amely a büntetőjogi szankcionálást tartalmazza − mondta Jacques Steenbergen, a belga versenyhatóság főigazgatója. Ez két feltételhez kötött. Az első: a büntetőjogi szankció nem veszélyeztetheti az engedékenységi programot. Ez azt is jelenti, a versenyhatóságnak kizárólagos joga, hogy büntetőjogi ügyet kezdeményezzen magánszeméllyel szemben, továbbá kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy teljes mentességet adjon a büntetőjogi következmények alól egy magánszemély részére, aki hajlandó a cége szerinti engedékenységi kérelemben együttműködni. A másik feltétel pedig az, hogy a magánszemélyek ellen folyó büntetőjogi eljárás nem akadályozhatja a vállalkozás ellen folyó közigazgatási eljárást.

A Btk. 2005-ös módosítása nálunk is megteremtette a büntetőjogi fenyegetettséget, illetve a büntetőjogi eszközök alkalmazását − erről Számadó Tamás, a GVH Jogi Irodájának vezetője beszélt a Versenynapon.

Az ügyvédek sorrendje:
1. büntetőjogi szankció
2. bírság
3. ügyvezetői tisztségtől való eltiltás
4. negatív reklám
5. magánjogi jogérvényesítés (kártérítés)
A vállalkozások sorrendje:
1. büntetőjogi szankció
2. ügyvezetői tisztségtől való eltiltás
3. negatív reklám
4. bírság
5. magánjogi jogérvényesítés
Németh Géza
Németh Géza

Ez is érdekelhet