Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megfigyelhető, hogy számos közép-európai országban az induláshoz képest csökkentették a támogatás mértékét, amiben valószínűleg az is közrejátszott, hogy ezekben az országokban nem feltétlenül volt más típusú támogatási konstrukció (például a jelzáloghitelek kamattámogatása), így a lakás-takarékpénztári termék iránti kereslet (és az ezzel kapcsolatos támogatási igény) nagyobb volt. Az állami támogatásokkal kapcsolatos tervezhetőség kulcskérdése a piac fejlődésének. A támogatás jelenlegi mértéke ugyanakkor nem feltétlenül tekinthető túlzottnak: 2010-ben a lakás-takarékpénztárak állami támogatása 25,3 milliárd forintot, a GDP 0,1 százalékát tette ki, miközben az összes lakáscélú támogatás a GDP 0,53 százaléka volt. A megtakarítási képesség javulásával és a penetráció növekedésével a lakás-takarékpénztárakra fordított támogatásokkal kapcsolatos költségvetési igény dinamikus növekedésére lehet számítani.
A GVH előrejelzései szerint ez az összeg 2020-ra − különböző szcenáriókat feltételezve − 65−105 milliárd forintra is nőhet, a támogatás megemelése pedig ezt az összeget tovább növelné. Ennek kapcsán kulcsfontosságú kérdés, hogy a támogatási politika fenntartható legyen, mivel csak hiteles támogatási politika mellett várható a verseny jótékony hatásainak érvényesülése.
| Ország | A támogatás aránya (%) | Felső limit |
| Ausztria | 3,5 | 1200 euró |
| Csehország | 15 | - |
| Magyarország | 30 | 72 000 Ft |
| Németország | 8,8 | 512 euró |
| Románia | 25 | 250 euró |
| Szlovákia | 12,5 | 66,39 euró |
