Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a lakás-takarékpénztárak az alapításuk óta tartósan magas kamatkörnyezetben működtek, ami elméletileg a rögzített alacsony kamatú befektetést kevésbé vonzóvá, míg a hasonló hitelt kedvezőbbé teszi. A gyakorlatban viszont jelentős részben az egyéb pénzügyi intézmények által kínált, gyakran támogatott hitelkonstrukciók miatt a lakás-takarékpénztári hitelek iránti kereslet nem volt intenzív. A magas állami támogatás következtében viszont az alacsony kamatú befektetés is vonzó hozamot jelent a megtakarítóknak. Ennek következtében az egyes szerződéseken nagyobb nyereség képződik, ezért a magas kamatkörnyezet jelentős többletnyereséget eredményez a pénztáraknak.
A magyarországi lakás-takarékpénztári piacon kifejezetten alacsony a hitelezési aktivitás. A normál hitelek aránya a betétekhez viszonyítva jelenleg mindössze 4 százalék körül van mindkét pénztár esetében. Ez a szám még akkor is rendkívül alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a piac még koránt sincs érett szakaszban, és az egyéb hiteltermékek (kamattámogatott és devizahitelek) jelentős kiszorító hatást fejtettek ki.
Az alacsony hitelfelvételi hajlandóság egyik fontos oka, hogy a lakás-takarékpénztári ügyfelek jelentős része elsősorban (gyakran kizárólag) megtakarítani akar. Ezt a tendenciát erősíti, hogy az állami támogatás kizárólag a megtakarítási részhez kapcsolódik, így olyan személyeknek is megéri takarékoskodni, akik a lakás-takarékpénztári hitel iránt egyáltalán nem érdeklődnek.
Az áthidaló hitelt a lakás-takarékpénztár a megtakarítási idő lejárta előtt (akár a szerződéskötés után kis idővel is) nyújthatja az ügyfélnek, piaci kamatozással. A jelenlegi jogszabályi és piaci környezetben a lakás-takarékpénztárak jelentős szabad forrásokkal rendelkeznek, amit egyre nagyobb arányban (jelenleg a szabad eszközök 75 százalékában) használhatnak áthidaló hitelek nyújtására. Ez a termék ugyanakkor nem viseli magán a lakás-takarékpénztári konstrukció alapgondolatának sajátosságait, mivel kamatozása jellemzően nem lényegesen alacsonyabb a kereskedelmi bankok által kínált kamatoknál. A lakás-takarékpénztárak jövedelmezősége a piac jelenlegi állapotában kiemelkedő.
Magyarországon a lakás-takarékpénztárak átlagos nettó kamatrése 2009-ben jóval magasabb volt, mint a hazai bankszektoré, a saját tőkére vetített és az eszközarányos nyeresége is többszörösen meghaladta a bankszektor átlagát.
