A lakossági pénzpiacon számos tényező mutat abba az irányba, hogy a lakás-takarékpénztári szegmensben komoly növekedés valószínűsíthető. A jelenlegi 12 százalékos − a teljes népességen belüli − penetráció, amely nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható, várhatóan jelentősen emelkedni fog. Ennek oka egyrészt a kedvező piaci folyamatokban, másrészt a kedvező szabályozási környezetben keresendő.
A lakás-takarékpénztárak termékei iránti kereslet a 2008-ban kezdődött válság alatt sem gyengült, relatív pozíciójuk más lakáscélú megtakarítási és hiteltermékekkel szemben erősödött. A megtakarítási hajlandóság növekedésével a kereslet növekedése várható.
A szabályozási környezet az elmúlt években kifejezetten kedvezően alakult a lakás-takarékpénztárak szempontjából: az elmúlt évek jogszabályi változásai egyrészt kedvező hatással vannak a lakás-takarékpénztári tevékenység jövedelmezőségére, másrészt vonzóbbá teszik az ügyfelek számára a terméket. Mindeközben a versengő hiteltermékek esetében az igénybevétel feltételei szigorodtak, és a lakáscélú állami támogatások rendszerében a lakás-takarékpénztárak szerepe megnőtt.
Ugyancsak a növekedés irányába hat az a kormányzati szándék, amely az eddiginél nagyobb szerepet szán a lakásépítésben és -felújításban a lakás-takarékpénztáraknak.
| Megnevezés | Magyar adat | Összevetés |
| A piaci szereplők száma | 2 | Csehország: 5 |
| Németország: 24 | ||
| Penetrácó | 12% | Csehország: 48% |
| Németország: 32% | ||
| Részesedés a lakossági lakáshitelezésből | 0,7% | Csehország: 67% |
| Németország: 26% |
