Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csermely Ágnes kiemelte: sokan úgy vélik, hogy az MNB nem tesz eleget a növekedés támogatásáért, és a jegybankot leginkább a magas alapkamat miatt kritizálják. Az igazgató szerint a válság kitörésekor a környező országokkal ellentétben az MNB-nek muszáj volt kamatot emelnie, hogy stabilizálja a gazdasági növekedést.
Az akkori elemzések azt mutatták, Magyarországon a magas kamatszint fenntartása tud a leginkább hozzájárulni a gazdasági növekedés stabilizálásához - tette hozzá.
Elmondta: a tankönyvekben leírt monetáris politikai modell Magyarországon nem működik, a devizahiteles lakosság ugyanis nagyon érzékennyé vált az árfolyam alakulására. Felidézte, hogy 2008-ban megszűnt az olcsó külföldi forrásbevonás lehetősége, mert a világ nem tolerálta tovább az ország nagy adósságállományát.
Úgy vélte, a legnagyobb gondok a bankszektorban vannak, a bankrendszernek már szűkösek a forrásai, az anyacégek azt szeretnék, ha visszafizetnék a korábbi hiteleket. A saját tőke állomány azonban csak mérséklődik, a portfólió romlik a bedőlő hitelek miatt. A kilakoltatási moratórium és a bankadó is lassítja a szektor növekedését, a hitelezés fellendülését, utóbbi pedig a gazdaság élénkülését befolyásolja negatívan - mondta az igazgató.
Csermely Ágnes szerint a gyakorlati makrogazdasági politika feladat az, hogy ne emelkedjen a munkanélküliség. Az ezt kiváltó helyzeteket kerülni kell, nem szabad megvárni, míg a gazdasági környezet túl optimistává válik, mert az előbb-utóbb recesszióba torkollik. ”Az egyik legjobb indikátora a túlfűtöttségnek az infláció emelkedése, bár a világot pár éve sújtó gazdasági válságot ez nem előzte meg. A közgazdaságtan így most újra tanul” - fogalmazott.
