Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rogán Antal konkrétumokról nem kívánt beszélni, mert - mint mondta -, ha előre közölne konkrét számokat az devizaspekulációt indíthatna el, és még a kormány nem döntött az ügyben. Elmondta, "a mostaninál alacsonyabb árfolyamon" kezdenének el törleszteni az adósok, viszont a különbözetre egy forint folyószámla képződne "egy öt év múlvai határidővel", amit az állam "garantál a bankok számára". Ezért a bankok garanciadíjat fizetnének - fűzte hozzá. Rogán Antal kitért arra, ez azt is jelentené, hogy ha a svájci frank árfolyama csökken, akkor amíg a különbözet el nem tűnik, addig továbbra is mindenki a fixált árfolyamon fizetne.
Korábban 190 forintos árfolyamról szóltak a hírek
Korábban is felröppent már annak a híre, hogy a kormány rögzítené a svájci frank árfolyamát a devizahitelelesek megmentése érdekében. A Hírszerző által megszerzett dokumentum szerint 190 forintos szintről volt szó, ám ezt a hírt akkor a kormány cáfolta.
A szokás szerint egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból az rajzolódott ki, hogy a javaslatok között szerepel egy fix árfolyam, de erről még nem volt döntés. Továbbá azt nyilatkozta Lázár János, hogy a döntésnek hamarosan meg kell születnie, hiszen április végén lejár a kilakoltatási moratórium.
A kormány ötlete a svájci frank árfolyamának rögzítéséről meglepte a szakembereket, hiszen erről ezúttal sem egyeztettek senkivel, sőt egyesek egyenesen devizaspekulációnak minősítették ezt a megoldást.
A Bankszövetség akkor úgy nyilatkozott, hogy semmilyen szakértői anyagot nem kapott, így nem is egyeztetett ilyen kormányzati elképzelésekről. Erdei Tamás, a szövetség elnöke pedig később kacsának minősítette a 190 forintos svájci frank árfolyamkorlátot a Népszavának adott akkori nyilatkozatában. Úgy vélte, hogy ezt nem lehet megcsinálni, és utoljára az 1970-es években határozta meg a kormány az árfolyamot.
Banki szakemberek pedig értelmezhetetlennek és kiérleletlen ötletnek nevezték az árfolyambefagyasztást. Emellett az akkori nyilatkozatokból kitűnt, hogy ez a megoldás csak első hallásra hangozhat segítségnek, hiszen a megvalósítás nem lenne olcsó, és nem csak az államra, vagy a pénzintézetekre hárítana nagy terhet, de azokra az adófizetőkre is, akik nem kerültek bajba hitelfelvétel miatt.
