Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vasárnap hajnalban áll át Magyarország a nyári időszámításra, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1 óra 59 perc 59 másodperc (..) után rögvest 3 óra lesz. A hivatalosan kijelölt időpont helyett a többség vélhetően szombat este, avagy vasárnap reggel végzi el a műveletet.
Az óraátállítás elsődleges oka az energiatakarékossági törekvésekben keresendő, az elgondolás szerint a hosszabb nappalokhoz igazított időszámítás elsősorban a világítási igény csökkenésével jelent megtakarítást. A hasznos, aktív órák számának gyarapítása számos vonatkozásban kedvező hatásokkal bír. Így a szabadban végzett, nem csupán rekreációs tevékenységekre, de például az építőipari munkálatokra is több idő adódik ezáltal.
A tavaszi óraátállítást először, 1916-ban az Amerikai Egyesült Államokban vezették be, és hamarosan többek között Magyarország is követte példáját. Az 1973-as olajválság hatására az USA a nyári időszámítást 2 hónappal 8 hónaposra nyújtotta, aminek hatására a kormány adatai szerint naponta 10 ezer hordónyi olajnak megfelelő energia vált megspórolhatóvá. Napjainkban pedig azt a kérdést vizsgálják az USA-ban, hogy a 2007-től egy hónappal tovább tartó (novemberig) nyári időszámítás révén elérhető-e további energiamegtakarítás.
A nyári időszámítás egész Európában egységesen március utolsó vasárnapján kezdődik a jelenlegi gyakorlat szerint, ám ez nem volt mindig így.
Magyarországon egy húszéves periódustól eltekintve (1958-1979) itthon kisebb módosításokkal alkalmazták a nyári időszámítást. Így például a tavaszi átállításra - főleg a 20. század első felében - januári és júniusi időpontban is nem egyszer sor került. Az őszi visszaállítás pedig 1996-ban alkalmazkodott az általámos európai gyakorlathoz - addig október helyett többnyire szeptemberben tértek át a téli időszámításra.
Magyarországon a nyári időszámításnak köszönhetően körülbelül 6 milliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir ZRt.) szerint. Évente mintegy 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg így, ez a mennyiség az ország egynapi fogyasztásának, avagy 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.
A Mavir adatai szerint a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés látható.
Az egyéb következmények között a közlekedési társaságok menetrendjeivel kapcsolatos hatások emelhetők ki. A személyszállító vonatok menetrendje nem módosul, azonban a hajnali időszakban úton lévő vonatok közlekedési rendjét természetesen érinti a változás. A MÁV Zrt. közleménye szerint a belföldi vonatközlekedésben a kettő és három óra között induló személyvonatok a vonatindító állomásokról csak az óraátállítás után, legkorábban hajnali három órakor indulnak el, míg a Budapestről este induló nemzetközi járatok értelemszerűen körülbelül 1 órával később érkeznek meg a célállomásra az átállítás hatására, a külföldről jövő éjszakai vonatok pedig mintegy 45-70 perccel később érkeznek Magyarországra.
