A világgazdasági kockáztok az elmúlt hetekben jelentősen erősödtek, hisz a Japán katasztrófa és a líbiai válság rányomja a bélyegét a globális várakozásokra - mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki Konkjunktúrakutató Intézet kutatója a cég új gazdasági előrejelzését bemutató sajtótájékozttóján.
A dinamikus növekedést a feltörekvő országok adják (Kína, India) miközben az EU-ban és az USA-ban folytatódik a kockázatokkal terhelt lassabb növekedés. A japán gazdaságra nehéz előrejelzést adni - a katasztrófa következtében lehet termelési kiesésre számítani - ugyanakkor az újjáépítés növekedésserkentő hatású lesz - ám, hogy az mikor érzékelteti hatását nem lehet megmondani.
A globális növekedésre komoly kockázatot jelent az olaj ára - önmagában a líbiai termelés kiesése nem kellene, hogy problémákat okozzon - a baj az, hogy az áremelkedés nem csupán a keresletnövekedésen, hanem spekuláció miatt növekszik. Fundamentálisan 115 dolláros olajár lenne indokolta az idén - ám ennél magasabb előrejelzések is ismertek. Az euróövezeti konjunktúra indikátorok nőnek, élénkül az exportra támaszkodó beruházás - amely biztató magyar exportőrök szempontjából, különösen azért a német beruházások kiemelkedő mértékben nőnek.
A magyar gazdaságra adott előrejelzésén nem változtatott a Kopint-Tárki, mind idénre, mind jövőre három százalékos gazdasági növekedést várnak, mindezt 3,9 százalékos illetve 3,4 százalékos pénzromlás mellett. A növekedés erős bizonytalanság övezi, hiszen a külföldi befektetők bizalma és a pénzügyi stabilitás a kormány kiadáscsökkentő programjaitól, illetve Széll Kálmán Tervtől függ. Ez utóbbinak a keretei ismertek csak - nem lehet megítélni, hogy a célok elérhetőek-e. A kiadáscsökkentő programot pedig meg sem kezdte még a kormány, ami a stabilitás záloga lenne, ezért az idei előrejelzést lefele mutató kockáztok terhelik.
További bizonytalanságot jelent a lakossági fogyasztás alakulása: a növekvő megtakarítási kedv miatt 1,8 százalékos fogyasztás növekedésre csökkentette a Kopint az előrejelzését, de hasonlóan nehéz megítélni a beruházások dinamikáját. Az utóbbit öt százalékról 2,5 százalékra vette vissza a Kopint. A lakosság jövedelmek nőnek, összességében mintegy 400 milliárd forinttal, amit tovább növel a magánpénztárak reálhozamából kifizetendő 300 milliárd forintnyi kifizetés - nehéz megítélni, hogy ezt plusz jövedelmet mire használja fel a lakosság.
A növekedés súlya a belső motoroktól az export felé tolódik el: az idén kilenc százalékos exportnövekedést vár a Kopint 8,1 százalékos import mellett, vagyis a nettó export a tavalyi két százalékról szűk egy százalékpontra csökken - de még mindig pozitív marad.
A termelési oldalon az ipar dominanciája megmarad - köszönhetően a nettó exportnak -, így a ipari növekedés a tavalyi 10,5 százalékot követően kilenc százalékos növekedést produkálhat. Az ipar a gazdaság legfontosabb pillére, a többi ágazatban vagy csökkenés, vagy lassabb javulás várható. Az építőipar hatodik éve válságban van, a mezőgazdaság növekedése erőteljesen függ az időjárástól.
Az államháztartás hiánya az idén a GDP 2,9 százaléka lesz a kormány terveinek megfelelően, az államadóság mértéke pedig a tavalyi 80,2 százalékról a GDP 75 százalékára csökken.
