Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
A következő öt hétben a parlament kizárólag az új alkotmány elfogadásával foglalkozik – ami önmagában is figyelemre méltó tény, hisz az újkori demokrácia történetében ilyen törvényhozási aktusra nem volt példa. Ugyanakkor az öt hét rendkívül rövid idő – arra sem volt még példa a nagyvilágban, hogy egy új alaptörvényt ilyen rövid idő alatt tárgyaljon meg egy demokratikusan megválasztott parlament.
Az új alkotmány elfogadásához – akárcsak a mostani módosításához – kétharmados többség szükséges – ezzel a Fidesz-KDNP frakció rendelkezik –, vagyis jogi értelemben a szükséges felhatalmazással rendelkezik a frakció. (Az alkotmányt a jövőben is kétharmaddal lehet módosítani, a kormánypártok elvetették azt az ötletet, hogy minden további alkotmánymódosítást az azt elfogadó utáni parlamentnek is meg kell erősítenie.)
Jóval képlékenyebb a politikai felhatalmazás kérdése, hisz a választások előtt a Fidesz nem állt elő alkotmányozási javaslatával. Sólyom László volt köztársasági elnök szerint „az alkotmány módosításánál a kétharmados többségnek értéktartalma van, nem csupán számbeli fölényt, hanem azt is ki kell fejeznie, hogy az alkotmány nem egyedül a kormánytöbbség akaratától” – olvasható volt köztársasági elnök Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon című munkájában, amit épp tegnap idézett blogbejegyzésben Török Gábor politológus.
A politikai pártok jelen álláspontja szerint a Fidesz-KDNP egyedül marad az alkotmányozásban – ugyanis az LMP és az MSZP kivonul a vitáról, míg a Jobbik részt vesz benne – de nem támogatja az új alkotmányt. A Fidesz több kísérletet tett arra, hogy az LMP-t bevonja az alkotmányozásba – ennek érdekében kész elfogadni az Alkotmánybíróság jogainak megerősítésére törekvő LMP-s javaslatokat, ám a baloldali-zöld párt eltökéltnek látszik. A Fidesz javaslatával párhuzamosan tárgyalja Szili Katalin volt MSZP-s, most független képviselő alkotmányjavaslatát – így legalább formálisan két javaslat van a ház előtt.
Az új alkotmány, amely a keresztségben a „Magyarország Alaptörvénye” címet kapta, deklarálja az alapvető alkotmányos jogokat, a szabadsághoz, az élethez való jogot, a szociális jogokat, a vállalkozáshoz és a tulajdonhoz való jogot, valamint az állam és egyház szétválasztásának elvét, ugyanakkor „elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét”.
Az új szöveg inkább formájában, szövegezésében hoz újat (pontosabban régit) a jelenleg hatályos 1949. évi XX. törvényhez képest – annak tartalma néhány lényegi ponton változik. Ilyen az új alaptörvényben a környezetvédelem tudatosítása, illetve az államadóssági szabály beemelése, amely a GDP 50 százalékában szabja meg az adósság maximális szintjét. A szövegezésben visszatérnek a második világháború előtti kifejezések, a megyéket vármegyék váltják fel és a Legfelsőbb Bíróság újra Kúria lesz.
