A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Még mindig nem látszik körvonalazódni az a megállapodás a bankok és a kormány között, amely a júliusig meghosszabbított kilakoltatási moratórium feloldását hozhatná (Napi Gazdaság, 2011. március 17.). A Duna House (DH) ingatlanértékesítő közleménye szerint az elmúlt hónapokra jellemző volt, hogy a többségében készpénzes, nem befektetői vevőréteg a kilakoltatási moratórium feloldásának esetleges árcsökkentő hatására várt. Szinte minden ingatlanközvetítő, sőt a bankok is úgy vélik azonban, hogy ezek nem valós remények. A júliusi esetleges feloldást követően sem kezdődnek meg a tömeges árverések, értékesítések - figyelmeztet a DH. A bankoknak legalább két alkalommal kell felszólítást küldeni, ami újabb heteket jelent, illetve saját érdekük a megegyezés erőltetése is, ami további hónapokat vesz igénybe.
A most érintett ingatlanok nagy része így legkorábban 2012 tavaszán jelenhet meg a piacon. Általános vélekedés szerint a moratórium valódi kára nem is tényleges piaci hatásában, hanem morális üzenetében van.
A Magyar Bankszövetség egyébként nem csupán a kilakoltatási moratórium fenntartását tartja káros folyamatnak. Élesen tiltakoztak az ellen is, hogy a fizetési késedelembe esett adósokat tartozásuk rendezését követően ne öt, hanem csak egyetlen évig tartsák nyilván a központi hitelinformációs rendszerben (KHR). Hiába fenyegetőztek azonban a bankok a hitelek drágulásával, az érintetteket (tehát akik már 12 hónappal korábban hátralékmentessé váltak) már március 31-éig törölni kell a rendszerből.
A Budapest Bank (BB) szakértői szerint a KHR-ban a passzív státus nyilvántartási idejének ötről egy évre csökkentésével a pénzintézetek olyan szignifikáns információktól esnek el, mint az ügyfelek fizetési képessége, hajlandósága vagy viselkedése. A változás ezért előreláthatóan jelentős hatást gyakorol a bankok finanszírozási politikájára vagy akár árazási stratégiájára is. A bankoknak most új minősítési modelleket, kockázatkezelési technikákat és árazási modelleket kellene kidolgozniuk és bevezetniük, hogy a változás nyomán keletkező információhiányt és addicionális kockázatot ellensúlyozzák.
Megjavulnak a KHR-es ügyfelek?
Gyenes Gergely, az AXA-csoport Magyarország jelzáloghitel termékmenedzsere azonban ezt a kérdést kevésbé borúlátóan ítéli meg. Az ötről egy évre mérséklés véleménye szerint jó irány, mert az eddigi szabályozás túl szigorú volt. Mint viszont hozzátette: az csak a gyakorlatban válik el, hogy az egy év elegendő-e vagy jobb lett volna esetleg három évben meghatározni ezt az időszakot. Erre a kérdésre - hangsúlyozta - csak akkor kapunk választ, ha a korábban KHR-es ügyfelek tiszta lappal indulva újabb hitelt vesznek fel és újból fizetésképtelenné válnak.
A várakozások és a statisztikai mérések - hangsúlyozza a Budapest Bank - azt igazolják, hogy ez az ügyfél hitele törlesztésekor nagy valószínűséggel továbbra is az egy évvel korábbihoz hasonló fizetési hajlandóságot és viselkedést mutat majd. Tapasztalataik alapján egy passzív KHR státussal rendelkező hitelfelvevő esetén szignifikánsan nagyobb addicionális veszteséggel kell számolni, mint egy makulátlan KHR múlttal rendelkező ügyfél esetében.
Az MKB Bankban azt közölték, hogy az egy évnyi problémamentes adósmagatartás is kiszűri a legkritikusabb adóscsoportokat. A hosszabb passzív KHR-alanyiság viszont kedvezőbb árazású konstrukciókat eredményezne azok számára, akik hosszabb ideje problémamentesek vagy közvetve azoknak, akik még nem vettek fel hitelt. Az egy évre csökkentéssel több olyan adós is tiszta lappal indulhat, aki kockázatosabb ügyfél, mint a folyamatosan gond nélkül törlesztők, ezáltal az általános kockázati felárat növeli.
