Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre korai arról beszélni, hogyan alakul a leállított németországi atomerőművek sorsa, és hogy mindez hogyan befolyásolja a magyarországi energiaellátást és -árakat - fogalmazott Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Kevéssé valószínű, ám amennyiben Németországban úgy döntenek, hogy nem indítják újra a reaktorokat, akkor akár nagy bajok is lehetnek, újra előtérbe állítva az árkérdést.
Félelem hajtja föl az árakat
Barta Judit szerint valószínűsíthető, hogy rövid időn belül újraindulhatnak a Németországban lekapcsolt reaktorok, már csak azért is, mivel az ország áramfogyasztásának mintegy 20 százalékát fedező atomerőművek kiesése hosszabb távon bizonyosan vállalhatatlan mértékű dráguláshoz vezetne. Mindenesetre, az látszik, hogy Angela Merkel számára a helyzet lehetőséget jelent elmozdulni a nukleáris energia kettős megítéléséből fakadó dupla szorításból - tette hozzá. A német kancellárt ugyanis egyfelől az atomlobbi az erőművek élettartamának meghosszabbítására presszionálja, míg a zöldek álláspontja ezzel természetesen szöges ellentétben áll.
Az egyébként bőséges kínálattal rendelkező villamosenergia-piacon az is változást jelenthet, ha a térségünkben egyik legkomolyabb áramexportőr Csehország a régió helyett Németország felé fordul. Mindez pedig itthon is áremelkedést okozhat.
Az azonnali árak már reagáltak
A hazai áramtőzsde, a HUPX egyelőre csak másnapi kereskedést bonyolít, azonban a német eseményekből adódó bizonytalanságot már e rövid távú áramárban is lehet észlelni a magyar piacon - tudtuk meg Medveczki Zoltántól, a HUPX Zrt. vezérigazgatójától. A német piac közvetlenül csak a szűkös határkeresztező kapacitásokon keresztül érintkezik a magyarral, így az ottani hatások is csak korlátozottan érintik a hazai börzét.
Néhány nap elteltével egyelőre annyi látszik Medveczki szerint, hogy "vibrálnak az árak", a bizonytalanság és a félelem azonban árfelhajtó erőként működhet. Erősebbek az árnövekedés felé mutató hatások, a folyamatok kimenetelét azonban egyelőre nem lehet megjósolni - fogalmazott a vezérigazgató. A német áramtőzsde árai március 14-15-én összesen 5 euróval emelkedtek, emellett a forgalom is jelentősen, közel 50 százalékkal ugrott meg 15-én, 7-8-ról 11-12 terrwattra, mostanra azonban már némileg megnyugodtak a kedélyek a német kereskedésen.
A Mavir készül a változásra
A hazai villamosenergia-hálózatra várhatóan nem lesz nagyobb hatása a németországi atomerőmű-leállításoknak - mondta lapunknak Tari Gábor, a Mavir Zrt. vezérigazgatója. Ilyen leállításokkor az adott országnak kell gondoskodnia a kieső kapacitások pótlásáról. A német rendszer áramtöbblettel rendelkezik, azaz exportképes, amely export a hazai hálózatban tranzitforgalomként jelentkezik. Tari szerint egyetlen - közvetett - magyarországi hatásként e tranzitforgalom csökkenése merülhet fel, amennyiben Németország nem lesz képes teljes egészében pótolni a kieső áramtermelést. Érdemben azonban ez a Mavir szempontjából nem jelent költségoldali hatást. A német áramtőzsde emelkedő árai azonban jelentkezhetnek a magyar börzén is, növekvő jegyzésárak formájában.
Tari úgy véli, nem várható, hogy Európa-szerte drasztikus atomerőmű-leállításokba kezdjenek az országok, ahol mégis e mellett döntenek, ott vélhetően megfelelő tartalékkapacitásokkal tudják majd pótolni a kieső teljesítményeket. A kontinensen gondot az okozna, ha egy-egy rendszeren belül - az elégtelen pótlás miatt - áramhiány alakulna ki, ekkor ugyanis az európai áramlási viszonyok megváltoznának. Utóbbi szcenárió esélye csekély, azonban a Mavir felkészül ilyen elméleti lehetőségekre is - tette hozzá a vezérigazgató.
A régió több országában megvalósulás előtt álló nagyszabású atomerőmű-építési és -fejlesztési terveket is boríthatja a krízis, vagyis egyfajta energiapolitikai stratégiaváltást is okozhat a GKI szakértője szerint. Így a Kelet-Európában különösen fontos ellátásbiztonsági szempont konfliktusba kerülhet az atomerőművek romló megítélésével.
A Société Générale Financial Times által idézett gázpiaci elemzője szerint az európai energiapolitika akár hajtűkanyart is vehet a nukleáris energiával kapcsolatos félelmek felerősödése miatt, ami a földgáz és egyéb, fosszilis energiahordozók iránti kereslet élénkülését és drágulását idézheti elő. Mindeközben az uránium árfolyama a fentiekkel ellentétes utat jár. Az atomerőművek romló megítélésének hatására jelentősen, körülbelül negyedével mérséklődött a reaktorok fő üzemanyagának számító energiahordozó kereslete. További részleteket erről itt olvashat.
Nőhetnek a magyar kvótabevételek
Az árak emelkedésére lehet számítani a széndioxid-kvóta piacon, azonban a folyamatok nagyban függenek attól, hogy meddig maradnak üzemen kívül a leállított német atomerőművek - mondta el a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatója. Ugyanakkor, bár az állami kvótabevételek bővülhetnek, azonban a liberalizált villamos energia piacon emelkedő jegyzések magasabb fogyasztói árakat eredményezhetnek.
A széndioxid-kibocsátási kvóták elsősorban a kieső német nukleáris kapacitások pótlására vonatkozó spekulációk hatására több mint kétéves csúcsra drágultak az európai kereskedésben.
Normál esetben a vizsgálat napok alatt elvégezhető lenne, de mint mindenhol, Németországban is politikai kérdés is az atomerőművek ügye, és a közvéleményt erősen befolyásolja a japán helyzet alakulása - fogalmaz a REKK kutatója. Angela Merkel kancellár március 15-én jelentette be, hogy Németország három hónapra lekapcsolja az energetikai hálózatról az 1980 vége előtt üzembe helyezett hét atomreaktorát, biztonsági felülvizsgálat céljából. A súlyos japán erőműbaleset nyomán Németországban felerősödött atomenergia-ellenes hangulat miatt Merkel már előző nap bejelentette, hogy három hónapra felfüggesztik azt a tavalyi koalíciós megállapodást, amelynek alapján folyamatban vannak az atomerőművek működési idejét meghosszabbító eljárások.
