Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Atomerőművek esetében két dolgot kell mérlegelni, amikor egy lehetséges katasztrófa hatásait vizsgáljuk: a telephely földrengésnek való kitettségét, illetve az alkalmazandó technológia paramétereit - mondta el a Napi Gazdaság Online érdeklődésére Trampus Péter gépészmérnök, a Debreceni Egytem tanára, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség atomerőművek élettartam gazdálkodásával foglalkozó munkacsoportjának tagja.
Tervezés szempontjából egyik európai nukleáris erőmű sem versenyezhet a japánokkal, miután földrengés-veszélyeztetettség szempontjából az öreg kontinens nem összemérhető a távol-keleti szigetországgal - fogalmaz.
Végzetes hatások
Bár nem nagyon képzelhető el megismétlődése, az 1755-ös lisszaboni földrengéshez hasonló nagyságú földmozgás drasztikus hatással járna a mai Európára nézve - mondta Katona Tamás, a Paksi Atomerőmű Zrt. tudományos igazgatója, aki részt vett a Paksi Atomerőmű biztonságát növelő munkálatokban is. Az 1755-ös lisszaboni földrengés epicentruma az ibériai-félszigeti ország partjaitól mintegy 200 kilométerre volt, amely erősségben versenyezhetett a japán rengéssel is. Amennyiben egy efféle rengés Izland térségében jelentkezne, az végzetes hatással járna Dániára és Hollandiára nézve; Dániát vélhetőleg egyszerűen a Balti-tengerbe mosva. Ebből a szempontból tehát kérdéses, hogy Európa fölkészült-e egy hasonló esemény hatásaira.
Egy jóval kisebb rengés is komoly gondokat okozna Magyarországon és Budapesten; nem biztos, hogy nagyon föl vagyunk készülve egy ilyen eseményre - véli a szakember. Az 1956-os dunaharaszti földrengés ugyan nagyságrendekkel szerényebb méretű volt, azonban így is 100-200 milliárd forintra becsülhető mai áron az akkori rombolás a település környékén, és még Budapesten is érzékelhető volt.
Paks jól bírná
Ezzel együtt Katona Tamás szerint egy hasonló földrengésre és várható hatásaira még leginkább a Paksi Atomerőmű van fölkészülve. Kevéssé közismert, ám a Paksi Atomerőmű földrengésbiztosságát az 1990-es évek közepén megerősítették. A szakemberek '89-90-ben kezdték el mérlegelni, hogy megfelelő-e az erőmű fölkészültsége egy lehetséges földrengésre, és 1993-ban indult a telephely és az erőmű kockázatait fölmérő és biztonságát növelő projekt.
Az akkori munkálatok nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy akkori áron közel 300 millió dollárba került, és ennek részeként mintegy 3000 tonna szerkezeti acéllal erősítették meg az épületet és berendezéseket. A projekt 2003-ban fejeződött be, a 2007-es értékelés eredménye szerint eredményesen. A szakemberek szerint a Paksi Atomerőmű semmivel sem kevésbé biztonságos, mint nyugat-európai társai. Ez ellent mond annak a nyilatkozatnak, amit a CNBC-nek Jan Haverkamp, a Greenpeace európai uniós nukleáris szakértője mondott, miszerint a magyar erőmű a legveszélyeztetettebbek között lenne.
Azt, hogy legfeljebb milyen erejű katasztrófát kell kiállnia az erőműnek, nemzetközi szabványok rögzítik: a végső pont a 10 ezer év alatt történhető legnagyobb rengés - szemben a polgári épületek 500 éves számával. (A paksi munkálatokban is több geológus, szeizmológus vett részt.)
Emellett egyébként az összes, paksihoz hasonló, orosz technológiával épült erőműben végeztek biztonságnövelő céllal munkálatokat Csernobil után, kisebb-nagyobb, de általában extenzív mértékben. Így tehát a magyar atomerőmű az itthon elképzelhető legnagyobb földrengésre is föl van készülve. Az azonban kérdéses, mennyire pontosak a prognózisok; a probléma minden esetre Brüsszelt is foglalkoztatja.
Stresszteszt az erőművekre
A Japánban történt reaktorkatasztrófa nyomán biztonsági próbának, úgynevezett "stressztesztnek" vetik alá az európai atomerőműveket, 153 reaktort - közölte keddi sajtótájékoztatóján Günther Oettinger, német energiaügyi EU-biztos. Az ellenőrzés azt célozza majd, hogy megállapítsák, mennyire tudnának átvészelni ezek az erőművek olyan természeti katasztrófákat, mint a földrengés, illetve az árvíz.
Emellett áttekintik az esetleges terrorista támadás elleni védettség mértékét is. A biztos szerint még ebben a félévben kidolgozzák az ellenőrzési kritériumokat, és a teszteket "a lehető legrövidebb időn belül" el akarják végezni.
A műszaki jellegű biztonsági ellenőrzés elsősorban a reaktorok hűtőrendszereinek, illetve az áramkimaradás esetén üzembe helyezendő rendszereknek a megbízhatóságára, "állóképességére" összpontosít majd - mondta Oettinger. Mint hozzátette, az egyes erőműveknél eltérő szempontok kaphatnak hangsúlyt, hiszen a földrajzi adottságok függvényében az árvíz- és a földrengésveszély foka is különböző.
