Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A mostani támogatási rendszer helyett mindenképpen új szisztémát kell kialakítani - fogalmazott a hővel kapcsolt és a megújuló áramtermelést támogató kát (kötelező áramátvételi rendszer) ügye kapcsán Fellegi Tamás, Nemzeti Fejlesztési Miniszter egy budapesti háttérbeszélgetésen. A mostani állapothoz képest az új támogatási rendszer például sokkal inkább a kisebb, lokális erőműveket részesítené előnyben - szemben a nagy, sokszor már megtérült erőmű beruházásokat segítő dotációval. Egyelőre dolgoznak a részleteken, de az erdőgazdálkodás, -védelem, valamint a biomassza-gazdálkodás terén is előrelépést akarnak elérni a miniszter közlése szerint.
A kát-rendszer átalakítása kapcsán föllángolt Lázár-Bencsik belső vitáról Fellegi elmondta, az ütemezés kérdése állt a középpontban, tekintettel az ellátásbiztonság szempontjára. A rendszer kivezetésének szükségességét nem vitatta senki, a szolgáltatás fönntartásának elsőbbségi szempontja azonban cizellálja a kérdést. A mostani logika szerint a minél gyorsabb kivezetés mellett a problémás önkormányzatok számára egyéni megoldást kell találni - fogalmazott.
A kabineten belül a múlt hét végén született megállapodás arról, hogy fennmarad a kötelező áramátvételi rendszer (kát), de átalakítják; a hőenergiát támogatják majd. A Fidesz-frakcióvezetője még január végén azt indítványozta: csökkenjen a hővel kapcsolt és a megújuló áramtermelés támogatása azzal, hogy a 2010. december 1-től hatályos, már 15 százalékkal csökkentett ártámogatás helyett 25 százalékkal mérsékeljék a támogatás mértékét 2011. január elsejétől, és a csökkentés aránya 35 százalékra emelkedjen 2012. januártól. Lázár János a megújuló energiából termelt áram kötelező átvételi árát is azonos arányban csökkentette volna. A kabinet végül nem támogatta Lázár János módosító indítványát.
Szolgáltatókat is vehet az állam
A miniszter szavai szerint az a megoldás sem kizárt, hogy az állam bizonyos energiaszolgáltatók esetében a visszavásárlás eszközét alkalmazza. A Nemzeti Fejlesztési Miniszter szerint nincs ellentmondás az energiapiacok liberalizációjának európai uniós szintű célja, valamint az állam nagyobb szerepvállalására vonatkozó magyar célok között. Szavai szerint a magyar állam számára az energiaszektor minden szegmensében - gáz, távfűtés, villamos energia, megújulók - téma lehet a nagyobb szerepvállalás.
Fellegi Tamás azt is elmondta, dolgoznak a rezsiköltség moratórium ügyén. Ennek kapcsán a távhőár, illetve a rezsi részét képező, nem energia-jellegű kiadások (például víz- és csatornadíj) árszabályozása egy közös csomagban valósul majd meg a tervek szerint - fűzte hozzá. A távhő árát egyébként a földgázéhoz hasonló módon szabályoznák, de egyelőre a támogatások lehetséges forrásainak ügyében sem született döntés.
Az Európai Uniós elnükség kapcsán a legfontosabb energiapolitikai célok a 2020-as, illetve 2050-es stratégiák kidolgozása, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztéspolitikai kulcskérdések tisztázása lesz - mondta a miniszter.
Óriáscégek küzdenek a pénzért
A közös európai energiapolitika áttörést jelentő sikere, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) élére közös európai jelölt került - tette hozzá. Az európai energiapolitika mindazonáltal továbbra sem tekinthető homogén egységnek - derült ki Fellegi Tamás szavaiból. Az Európai Bizottság mellett nemcsak a nemzetállamok, de a nagy energiacégek is igyekeznek saját érdekeiket mind határozottabban érvényesíteni. A nagyvállalatok közt elsősorban a 2020-as infrastrukturális célokhoz szükséges hatalmas forrásokért megy a küzdelem, amely akár 800-1000 milliárd euróra is rúghat.
A kelet-európai, volt szocialista államok kapcsán az utóbbi időben megfigyelhető, hogy a nagy (energia) gazdasági hatalmak versenyfutása zajlik a minél jobb piaci pozíciókért. A nagyvállalatok és a székhelyüket adó államok gazdasági érdekképviselete pedig gyakran jelentős mértékben keveredhet.
A tárcavezető szerint mindezért óhatatlanul szükséges a tárgyalási pozíciók, illetve az állami szerepvállalás erősítése. Mindezidáig a brit modell mellett csak Magyarországon nincs az államnak valódi lehetősége a hosszú távú energiaellátás és az (elsősorban földgáz) infrastruktúra kérdésének befolyásolására, ami nehezen magyarázható a miniszter szerint.
Áprilisban dönthetnek Paksról
Ugyanakkor például a Paksi Atomerőmű bővítésének ügyében a magyar kormány meglehetősen tág mozgástérrel rendelkezik - közölte. A kormány hamarosan, vélhetően április közepéig napirendre tűzi a reaktor beszerzésére vonatkozó peremfeltételek kérdését, ami után novemberig megszülethet a végső döntés is. A beruházás kapcsán az üzemanyagok, valamint a hulladékok tárolásának terén még vannak kérdőjelek, ahogyan a finanszírozást illetően is. Érdeklődés mindenesetre van, több társaság jelezte szándékát a kivitelezésben és a finanszírozásban való részvételre. (Az Oroszországgal folyó kétoldalú, energetikai tárgyú témákat is fölvető tárgyalások március 17-18-án folytatódnak.)
Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai helyettes államtitkára kedden a Paksi Atomerőmű bővítéséről megbeszélést folytatott Jean-Hugues Perreard-ral, az az atomerőművi blokkok építése terén francia, finn és kínai referenciákkal is rendelkező francia Areva vállalatelnök-helyettesével. A francia cég az egyik potenciális beszállító lehet, Fellegi Tamás fejlesztési miniszter rajtuk kívül koreai, német, japán és orosz részről is érdeklődés mutatkozik. A tárca közleménye szerint a budapesti találkozón a minisztérium képviselői megerősítették, hogy a létesítési tendert még 2012 elején kiírják.
