Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csökkentheti a jövőbeni pénzügyi válságok előfordulási valószínűségét és különösen súlyosságát az a hat új EU-jogszabály, amelyeket magyar elnökségi prioritásként várhatóan még e félévben elfogadnak az Európai Unió intézményei - mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, a témával foglalkozó EU-tanácsi munkacsoport elnöke az MTI-nek adott interjúban.
Minden jogszabály, mechanizmus "annyit ér, amennyit betartanak belőle" - tette hozzá. Kármán elmondta: az unióban a költségvetési fegyelem és koordináció megerősítését a görög államadóssági válság kezelésekor határozták el, határozott cél volt az euróövezet hitelességének helyreállítása.
Mint fogalmazott, az uniós tagországok felismerték, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely nem kizárólag a költségvetési hiányokra és politikákra koncentrál, hanem a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is kiterjed.
A munkacsoport célja, hogy a jövő heti pénzügyminiszteri ülésen előzetes megállapodást érjenek el a 27 tagállam között, június végéig pedig az Európai Parlamenttel is. A hat jogszabályról az államtitkár elmondta, hogy azok közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza. Egyikük az úgynevezett megelőző (preventív) ágra vonatkozik, a másik a kiigazító (korrektív) ágat erősíti.
Egy harmadik jogszabály a költségvetési eljárások szankcióit tartalmazza. Ezzel kapcsolatban újdonság, hogy ezentúl már nemcsak 3 százalék fölötti államháztartási hiánynál szankcionálhat az EU, hanem már az előtt, a preventív ágban is. Később a bírság a hiánycéltól való jelentős eltérés és az ajánlások ismétlődő nem teljesítése esetén akár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékát is elérheti. A nemzeti költségvetési keretrendszerek minimumelvárásait egy tanácsi direktíva tartalmazza majd, amely egyebek között statisztikai adatok közlési gyakoriságáról, prognózisok készítéséről rendelkezik, valamint olyan numerikus fiskális szabályok alkalmazására kötelezi a tagállamokat, amelyek segítik az uniós adósság és deficit-előírások teljesítését - tette hozzá Kármán.
Két további jogszabály a makrogazdasági egyensúlytalanság témájáról szól, az egyik a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást - fogalmazott Kármán András. Pénzbírságot a jelenlegi szabályozás alapján és ezután is csak az euróövezeti országokra lehet kiszabni, az övezethez nem tartozó államok számára is terveznek szankciókat (támogatások felfüggesztését), ennek jogszabályi hátterét azonban várhatóan a következő, 2013 utáni keretköltségvetés tárgyalása során teremtik majd meg.
A csomag egyik legfontosabb újdonságának Kármán a prevenció szerepének megnövelését nevezte. A mostani válság egyik tapasztalata, hogy a tagállamok erősebb költségvetési pozícióban lehettek volna, ha a válság előtti, "jó időkben" az államháztartási hiányt a kötelezően előírtnál alacsonyabban tartják. Másik tanulság, hogy jobban figyelni kell a GDP-hez képest legfeljebb 60 százalékban meghatározott adósságcélra - tette hozzá.
