Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A testület megállapította, hogy az MNB-ben a jövedelmek irreálisan magasak, elsősorban a vezetőké, akiknek átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladják a kereskedelmi bankok hasonló jövedelem színvonalát, egyúttal több mint kétszer nagyobbak az államigazgatásban dolgozók jövedelménél - mondta Járai Zsigmond. Az MNB az elmúlt két évben annak ellenére növelte a béreket, hogy a piaci bérek a válság időszakában csökkentek.
Járai Zsigmond kifejtette: az MNB nem alkalmazza azt a társadalmi elvárást, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó szervezeteknél ne legyen havi 2 millió forintnál nagyobb fizetés, így évi 55 millió forintos jövedelem is előfordul.
A felügyelő bizottság javasolja, hogy a jövedelmeket a jelenleginél alacsonyabban, a nemzetközi gyakorlat szerint a kereskedelmi bankok átlagánál állapítsák meg, a társadalmi elvárások alapján alkalmazzák a havi 2 millió forintos jövedelmi korlátot és a vezetők részére kifizetett prémium mértékét jelentősen csökkentsék a jelenlegi 88 százalékos maximális érték helyett az éves jövedelem 25 százalékára - mondta Járai.
Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottságának kezdeményezésére a korábbi 300 ezer forintról havi 1,2 millió forintra emelték az fb-elnök, valamint 800 ezer forintra az fb-tagok fizetését még tavaly év végén. A jegybank szerint az felügyelő bizottsági tagok megemelt fizetése viszont sem az elvégezendő munka mennyiségével sem a viselt tisztséggel nem áll arányban.
Sőt, ez azt eredményezi, hogy a monetáris tanács tagja, aki döntéshozóként jár el a legfőbb testületben, alacsonyabb díjazásban részesül, mint az a fb-tag, aki nem áll munkaviszonyban az MNB-vel és ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az MNB alapvető feladataira - írta még Simor András elnök egy korábbi levelében.
