Az egyetlen biztos pont Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szavai szerint az, hogy 2011. július elsejéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit, a kedden bemutatott Széll Kálmán Terv keretében. Érdeklődésünkre mindössze ennyit erősített meg Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is.
Értesüléseink szerint a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) egyelőre nem érkezett megkeresés a szaktárca részéről; a MEH-nél sem tudnak többet a tervekről, mint ami a sajtóban a bejelentés kapcsán megjelent. A kormányzat egyelőre az iparágat sem kereste meg, váratlanul érte őket a bejelentés - tudtuk meg ágazati forrásból.
A kormánypártok kommunikációjában a kezdetektől előkelő helyen szerepel az energiaköltségek csökkentésének, de legalább is szinten tartásának szándéka. Ennek érdekében 2010 júliusában moratóriumot vetettek ki a lakossági áram- és gázárakra, és miniszteri hatáskörbe utalták az ármegállapítást. A moratórium végül tavaly év végéig volt hatályban, de hogy a kabinet nem tett le ezirányú céljairól, azt jelzi Lázár János február végi bejelentése is. A Fidesz frakcióvezetője szerint várhatóan márciusig elkészül az a javaslat, amely egyszerre csökkenti az áram árát és előzi meg a távhő drágulását; Lázár szerint a kormány olyan rendszert dolgoz ki, amely csökkenti a jelenlegi kötelező áramátvételi rendszer (kát) támogatását, ugyanakkor a távhővel fűtött lakások számára olcsó gázt biztosítana.
Fordítva sülhet el
A szakértők szerint azonban az árak mesterséges leszorítása csak ideig-óráig működhet, hosszabb távon akár a célokkal ellenkező hatással is járhat.
Az energiaárakkal, rezsiköltségekkel kapcsolatos tervezés és átalakítás jóval nehezebb feladat lehet, mint a kamatlábak, vagy az adókulcsok ügye - vélte Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Nem csak azért, mert a költségek nagy része szinte állandó nagyságú, hanem mert ezen a téren szociális szempontok keverednek a hagyományos közgazdasági elvekhez - fűzte hozzá. Roppant összetett kérdésről van tehát szó, és az eddig megismert ötletek inkább a vágyak, mintsem a tervek szintjét képviselik, és azt is igen nehéz prognosztizálni, hogy mindez hogyan hatna a gazdasági teljesítményre és a GDP-re.
A rezsiköltségek befagyasztásának konkrét lépései között szóba kerülhet a jelenleg még önkormányzati hatáskörbe tartozó közműdíj-megállapítás államosítása, vagyis a lakossági földgázhoz és villamos energiához hasonlóan a távfűtés tarifáit is miniszter állapíthatja meg a jövőben.
Jelenleg a legtöbb városban a távfűtő művek önkormányzati tulajdonban vannak, és az árak meghatározása is a tulajdonoshoz kötődik. Az önkormányzatnak és szolgáltatónak így saját gazdasági érdekei és az ezzel sokszor ellentétes társadalmi, politikai érdekek között kell libikókáznia - így a távhőárak miniszteri szintre kerülésének lenne racionalitása a szakember szerint. Azonban nehéz elképzelni a sokszínű önkormányzati szolgáltatói képet nézve, hogy valamilyen egységes központi megoldást lehessen találni a problémára.
Megbarátkozni a szegénységgel
Az egy bizonyos fogyasztói körre nem hárítható indokolt költségek óhatatlanul jelentkeznek más területen. Így például a lakossági árak visszafogása a cégek számára jelenthet plusz költségeket az átterhelt tételek formájában, ami a vállalati versenyképességet, foglalkoztatási és adófizetői potenciált károsan befolyásolhatja - így pedig végeredményben éppen az eredetileg célzottal ellentétes hatást érhetik el intézkedéseikkel a döntéshozók.
Igaz, a magyar fogyasztók jövedelmükhöz képest a többszörösét fizetik ki energiára, mint például nyugat-európai társaik, azonban Hegedűs Miklós szerint valamilyen szinten meg kell barátkozni ezzel a helyzettel. A valótlan, mesterségesen alacsonyan tartott árak ráadásul azt a veszélyt is hordozzák, hogy nem adnak valós ösztönzést a hatékonyság, vagy a zöldenergiák felhasználásának növelésére.
Először is, nem ártana definiálni a rezsi fogalmát - mondta Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója, aki szerint a szövegkörnyezet alapján, amely a devizahitel- és háztartási közműköltségekre is hivatkozik, valószínűleg a lakossági rezsiről lehet szó. Részletek, például a szükséges források nagyságának meghatározása hiányában nehéz értékelni a terveket, de a terület így is meglehetősen áttekinthetetlen - fűzte hozzá.
Tovább bonyolódhat
A civil szervezet vezetője szintén a távfűtést emeli ki, mint amely a kormány tervei és bejelentése szerint hatósági áras szolgáltatás lesz, azonban eddig is az volt - ha nem is miniszteri, hanem önkormányzati szinten. Elképzelhető, hogy az új metódus mindössze annyi pluszt hoz az eddigiekhez képest, hogy a döntés egy szinttel följebb, miniszteri hatáskörbe kerül. Ez azonban csak tovább bonyolítaná a folyamatot Ámon Ada szerint.
A távhőár-szabályozás felülvizsgálatát a kát-támogatások kormány szerinti nem megfelelő felhasználása is indokolhatta a szakember szerint. A MEH vizsgálatai és határozatai alapján a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek nem minden esetben adták tovább a fogyasztók felé az árelőnyt.
Amennyiben a távhő területén is életbe lép a miniszteri szintű ármeghatározás, akkor az a lakossági tarifák visszafogásával két tűz - a lakosság és a cégek - közé szoríthatja az önkormányzatokat, amely akár gazdálkodásuk ellehetetlenítésével is fenyegetheti azokat.
Problémát jelent, hogy nem kevés háztartás nem is részesül vezetékes szolgáltatásban - a fa-, vagy vegyes tüzelés pedig gyakran éppen a szegényebb fogyasztók kényszerű megoldása - mondja.
A gáz- és távhőár támogatásának a szociálpolitika területére utalása üdvözlendő ötlet, azonban konkrét lépések egyelőre a lakhatási támogatásba való beolvasztásukról sem ismert egyelőre. A kevés, már közölt részlet azonban további kérdéseket vet föl, például hogy miért éppen a fejlesztési és a belügyi tárca együtt vizsgálja a rezsi költségek befagyasztásának jogi lehetőségeit. A hosszú távú megoldást egy reális energiahatékonysági politika jelenthetné Ámon Ada szerint.
