Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg mintegy 3,5 milliárd köbméter földgázt tartalmaznak a magyarországi gáztárolók, a kitárolás (vagyis a tartalékok kinyerése) alacsony szinten, napi 10-20 millió köbméteres nagyságrendben zajlik - mondta el a Napi Gazdaság Online-nak Kutas István, az E.On Hungária Zrt. médiakapcsolati és PR vezetője. Az E.On Földgáz Storage Zrt. hazai tároló létesítményeinek összesített kapacitása 4,2 milliárd köbméter.
Az utóbbi napokban nem igazán voltak kihasználva a tárolók, a kereskedők üzleti megfontolásaik alapján egyelőre inkább közvetlen importból szerzik be az energiahordozót - tette hozzá. A tárolók kihasználtsága évről-évre változik; volt olyan tél, amelynek végén a tartalékok teljesen kiürültek, azonban előfordult olyan fűtési szezon is, amely 1-1,5 milliárd köbméternyi gázt hagyott készleten.
A napi maximális kitárolási kapacitás hozzávetőleg 52,5-55 millió köbméter, mely a téli időszak napi csúcs gázigényének több mint 60 százalékát fedezi. Egy átlagos téli napon, -2,-4 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet mellett 60-70 millió köbméter földgáz fogy Magyarországon.
Az átlagnak megfelelő fogyasztási adatokat regisztrálnak az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél . tájékoztatott Lakatos Edina, a cég szóvivője.
Nincs jel egy újabb krízisre
A kitárolás a 2009 januári ukrán-orosz gázválság idején mintegy 10 napig a maximális kapacitással, illetve valamivel afölött folyt - mondta Kutas István, aki szerint jelenleg nincsenek arra utaló jelek, januárban ismét probléma lehet az Ukrajna felől érkező földgáz importjával.
A válsághelyzetre alkalmazandó eljárásrend a szakma és a szabályozó hatóság bevonásával elkészült, ez meghatározza az elvégzendő feladatokat - fogalmazott az FGSZ szóvivője. Az esetleges import-betáplálás korlátozása miatt kialakuló válsághelyzet megoldását így a hatályos jogszabályok által nyújtott eszközökkel - megszakítható kapacitások elvételével, besorolás szerinti fogyasztási korlátozás elrendelésével - a 2009. januári helyzethez hasonlóan tervezzük kezelni - fűzte hozzá.
Levelet írt a "Gázhercegnő"
A korábbi években az ukrán és orosz fél elszámolási és árvitái többször hozták nehéz helyzetbe Kelet-Európa államait, amelyek elhelyezkedésüknél és a rendelkezésre álló infrastruktúránál fogva a leginkább kiszolgáltottak az orosz szállításoknak a kontinensen.
Annak ellenére, hogy idén december elején az ukrán Naftogaz közleményben is megerősítette, hogy jelenleg nincs pénzügyi ok a gázszállítások fennakadására, így egy újabb gázkrízis kialakulásának sincs alapja; a felszín alatt továbbra is feszültségek jellemzik az orosz-ukrán energiapolitikát. Az ukrán ellenzéki, de korábban miniszterelnökként is szereplő Julija Timosenko - akire az ukrán sajtó a "Gázhercegnő" gúnynevet is ráragasztotta kétes energiapolitikai alkuira utalva - december elején például levélben fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy felhívja az IMF figyelmét a két ország által kötött gázalku gyanús jellegére. Timosenko a szerinte az ország történetének legnagyobb pénzügyi szélhámosságát jelentő ügyletre hivatkozva a 15 milliárd dolláros IMF-kölcsön folyósításának felfüggesztését javasolta a nemzetközi pénzintézetnek, amely természetesen nem tette meg ezt. Timosenko nem mellesleg a '90-es években maga is érdekelt volt a gázkereskedelemben, amellyel egzisztenciáját is megalapozta.
Miközben az Európai Unió közös energia-infrastruktúra fejlesztési programja - amelynek ötletét részben ugyancsak a korábbi gázválságok motiválták - egyelőre csak jelszavak szintén létezik, Magyarország több más ország mellett saját hatáskörében igyekezett javítani helyzetén. Bár a gáztároló kapacitások jelenlegi nagysága kormánypárti megnyilatkozások szerint már-már túlzott, azonban a két évvel ezelőtti krízis idején diplomáciai szempontból is jó szolgálatot tettek. 2009 januárjában ugyanis, miközben Ukraja felől napokig nem érkezett földgáz, Magyarország Ausztria felől kapott mintegy napi 8,2 millió köbméter földgázt, amelyből 4 millió köbmétert a hazai ellátásra fordítottak, a többit pedig az FGSZ Földgázszállító Zrt. továbbította Szerbia (2,7 millió köbméter) és Bosznia-Hercegovina (1,5 millió köbméter) irányába. Gyurcsány Ferenc, akkori kormányfő pedig közölte, Magyarország kész földgázt vagy elektromos energiát exportálni Szlovákiába, erre azonban fogadókészség hiányában nem került sor végül.
