Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU 27-ek k+f ráfordítási átlaga GDP-arányosan 1,9 százalék, a 2020-as célindikátor közösségi szinten 3, Magyarországon 1,9 százalék - tette hozzá Imre József, egyetemi magántanár, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Stratégiai Főosztályának vezetője.
A pályázati konstrukcióknál fontos a komplexitás, az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) a korábbinál fokozottabban élne a kockázati tőkével és a beruházási hitelgaranciával. A strukturális alapokból a következő időszakban kevesebb forrás jut majd a közép-magyarországi régióra (mivel fejlettsége okán nem konvergencia-, hanem versenyképességi régió), annak ellenére, hogy a k+f kapacitások 60-70 százaléka itt található - hangsúlyozta Imre. E helyzet feloldása - hazai pénzekből - a következő évek feladata lesz - tette hozzá.
Az ÚSZT ágazati szemléletmódot alkalmaz majd az innováció és k+f támogatásában, a monitoring mellett új támogató intézményrendszert felépítve. A január 15-én kihirdetendő pályázatok koncentráltak, áttekinthetőek és gyorsak lesznek, egy új pályázati menedzsmentszemlélettel - tette hozzá.
A Kutatási és Technológiai Innovációs (KTI) Alap gazdaságra gyakorolt hatása jelentős, továbbfejlesztése mindenképpen szükséges Imre szerint, egy megalapozottabb stratégiai tervezés, illetve egy értékelési és monitoringrendszer mentén. A KTI Alap 2010-2011-es lehetőségeit nagyban meghatározzák a korábban megkötött projektek, ezeken felül kevés mozgástér marad az ÚSZT keretén belül, hogy új finanszírozások induljanak.
