A megújuló energia ágazat szereplőinek véleménye szerint bölcs döntés volt, hogy a magyar Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv nem került ki Brüsszelbe korábbi formájában, ugyanis a dokumentum hiányos volt, számos eleme nem mutatott összhangban a vonatkozó uniós irányelvvel, illetve nem szolgálta a magyar érdekeket. Valószínűleg, mindezt mérlegelve döntött úgy az NFM, hogy mégsem küldi ki Brüsszelbe az anyagot.
A késés miatt az Európai Bizottság figyelmeztető levelet intézett több uniós tagállamhoz, a lépés az úgynevezett uniós jogsértési eljárás első lépcsőjének számít. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megvizsgálja az Európai Bizottság levelében foglaltakat, majd határidőre megválaszolja azt - közölte érdeklődésünkre a tárca.
A késéssel Magyarország nincs egyedül, mellettünk Lengyelország, Belgium, Észtország, Lettország és Szlovákia sem juttata el időben cselekvési tervét. Minden esetre a kéthónapos haladék, amit Magyarország a terv benyújtására most kapott, jó lehetőség lehet arra, hogy egy, az ország érdekeit jobban szolgáló szabályozás szülessen.
Vélemények szerint a jogi szabályozás átalakításában mutatkozó magyar késlekedés részben az előző kormány jogszabályvásárlási gyakorlatából ered, amely meglehetősen kusza helyzetet eredményezett. Miután a jogszabályalkotás módszerei közé bekerülhetett a jogszabályvásárlás is, a megújuló energia források alkalmazásában és az ezt szolgáló háttéripar kialakításában az ország a lehetségesnél hátrányosabb helyzetbe manőverezte magát, így a nemzetközi gazdasági versenyben ezen a területen is háttérbe került.
Az új kormány új munkacsoportot állított a feladatra. A nemzeti Megújuló Cselekvési Terv véglegesítése jelenleg zajlik, az új kormány ugyanis a nemzeti érdekekkel összhangban szükségesnek tartotta a prioritások átstrukturálását, a nagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkező kisebb, helyi megoldások irányába történő elmozdulást - közölte érdeklődésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A kormány célja a lehető leghamarabb - de a kellő egyeztetések lefolytatása után - elküldeni a Bizottságnak Magyarország nemzeti Megújuló Cselekvési Tervet - fogalmazott az NFM. A kormánynak határozott szándéka teljesíteni 2020-ig az Európai Unió által előírt 13 százalékos megújuló részarányt - tették hozzá. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az új verziót a honlapján elérhetővé teszi, és a tervek szerint egyeztetés is lesz.
A Bizottságnak történő megküldés előtt szükséges az újraértékelt terv társadalmi partnerekkel történő konzultációja, amely első fázisa - mintegy 25 civil és szakmai szervezet bevonásával - szeptember 17-én megvalósult. A Megújuló Cselekvési Terv kidolgozására jelenleg is folyik a munka és a társadalmi egyeztetés, egyebek mellett a Magyar Energia Hivatal és az Energia Klub is részt vesz a folyamatban; úgy tűnik, a terv jó utat jelöl ki - mondta Varga Katalin, az Energia Klub munkatársa, megújuló energia projektvezetője.
A dokumentum a megújuló energiaforrások 2020-ra előírt arányának elérése érdekében tett és teendő lépéseket rögzíti. Magyarország kötelezettsége 13 százalékos részarány, a szaktárca adatai szerint tavaly a hazai az összes energiafogyasztás 7,3 százaléka származott megújuló forrásból, míg 2008-ban még 5,9 százalék volt ez az arány.
A számítások szerint a kitűzött célok megvalósításához mintegy 1300 milliárd forintnyi befektetésre lesz szükség - mondta Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az energiainfo.hu-nak. Ezt 20 százalékban hazai és uniós forrásokból, 80 százalékban a tőkepiacokról, részben nemzetközi pénzügyi szervezetek és alapok, egyebek mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) részvételével látja finanszírozhatónak a kormány.
