Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Bloomberg a Budapest Alapkezelőtől Bebesy Dánielt, az UniCredittől pedig Tóth Gyulát kérdezte az új magyar kormány gazdaságpolitikai kezdeményezéseiről, mindketten a közszféra megkurtítása részleteinek hiányát hangsúlyozták.
Magdalen Polan, a Goldman Sachs varsói elemzője szerint a jelenlegi költségvetési politika folytatását szeretnék a piacok, az IMF-fel való új megállapodás késlekedése azonban árt a forint árfolyamának.
A Bloomberg idézi a Commerzbank közleményét is, miszerint elképzelhető, hogy a Magyarországnak pénzügyi mentőövet dobó EU és IMF visszautasítja az új kormány adóreform-terveit. A bank elemzői szerint az ilyen terv nem valószínű, hogy hiteles konszolidációs csomagnak fog tűnni a hitelminősítő cégek vagy az olyan nemzetközi pénzintézetek szemében, mint az IMF. Ráadásul egy IMF programban az adócsökkentés sem szokott egy elfogadott pénzügyi ütemterv lenni.
A Commerzbank elemzői ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy sem a részletek sem megvalósítás menete nem ismertek még, és elég nagy az esélye annak, hogy a program megvalósításának folyamatában körvonalazódnak csak a részletek.
A Citigroup is úgy vélekedett, hogy a magyar kormánynak nem hagynak túl nagy mozgásteret a nemzetközi hitelezők, az IMF és az EU. A Citi elemzői szerint a kormány által bejelentett intézkedések körülbelül 350 milliárd forintot, tehát a GDP 1,3 százalékának megfelelő spórolást jelentenek, ami "valószínűleg megfelelő" a jelenlegi hiánycél tartásához, de a jövőbeli adócsökkentések fedezetéül további kiadáscsökkentés lenne szükséges.
A MarketWatchnak nyilatkozó Lars Christensen, a Danske Bank vezető elemzője szerint a következő két évben a GDP 2 százalékánál kevesebb részt érintenek a bejelentett kormányintézkedések; emellett a Fidesz-kormány vagy nem mond igazat, hogy az előző kormány manipulálta a költségvetési adatokat, vagy jóval 3,8 százalék fölötti lesz a hiány.
