Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A "költségvetési csontvázak" azonosítása révén tervezett idei magyar hiánycél-emelés természetében és méretében sem vethető össze a korábban "félreközölt" görögországi államháztartási deficitadatok felülvizsgálatával. Éppen a korábbi görög felülvizsgálatok nyomán a piac "nincs megfelelő hangulatban" az ilyen csontvázak felfedezéséhez - áll az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport kedden kiadott helyzetértékelésében.
Az értékelés szerint a magyar szuverén fizetőképesség az elmúlt időszak költségvetési teljesítménye nyomán "robusztus" a perifériális euróövezeti országokéhoz mérve - tudatta az MTI.
A Barclays Capital szakértői "aggasztónak" nevezték, hogy a Fidesz pont egy olyan időszakban ragaszkodik e költségvetési felfedezésekkel kapcsolatos retorikájához, amikor a költségvetési fenntarthatósághoz fűződő piaci félelmek miatt a befektetési eszközök egyébként is gyengülnek, különösen "Európa perifériáján".
Nem vonható párhuzam a görögökkel
Az elemzők szerint a magyarországi helyzet különbözik Görögországétól. A Fidesz által felvetett kérdések ugyanis jórészt elszámolási jellegűek, olyan "kvázi-költségvetési" tevékenységek, amelyeket az EU hivatalos, ESA95-ös szabványú szabályozása alapján nem kell feltétlenül teljes mértékben bevonni a költségvetési kimutatásba. Görögországban ugyanakkor a jelek szerint a szabályokkal ellentétes adatfélreközlések történtek - áll az elemzésben.
A Barclays Capital elemzői ezzel összefüggésben kiemelik azt a megfigyelésüket, hogy a jelek szerint most már a Fidesz sem törekszik a 2009-es államháztartási adatok felülvizsgálatára. A cég szerint ez valószínűleg azt a felismerést tükrözi, hogy a tavalyi költségvetési számok "hibásnak" minősítése felvetné a helytelen adatközlés kérdését az IMF-program idején - ez azonban súlyos ügy lenne, és a Nemzetközi Valutaalapnak is legalább annyira kínos, mint az adatközlő országnak.
Emelhetik a hiánycélt
A londoni befektetési bank elemzőinek számításai szerint az idén arra van lehetőség, hogy a hazai össztermék (GDP) arányában mért hiánycélt 4,5-5,5 százalék közötti szintre emeljék, amit az új kormány "ésszerű tárgyalási alapnak" tekinthet. Tekintettel azonban a költségvetési elszámoltathatóság és a vonatkozó szankciórendszer erősítését célzó uniós erőfeszítésekre, "nehéz elképzelni", hogy az EU engedékeny lesz egy olyan ország esetében, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll, pénzügyi segítségben részesül az EU fizetésimérleg-támogató keretéből, és a legmagasabb az államadósság-rátája a nem euróövezeti tag uniós tagállamok között - vélekednek a Barclays Capital londoni elemzői.
A Barclays Capital a költségvetési helyzetfeltáró folyamat potenciális eredményei és a magyar fizetőképesség közötti kapcsolatot vizsgálva megállapítja: jóllehet a magyar adósságráta magas - közel jár a hazai össztermék 80 százalékához -, Magyarország azonban 2008-ban és 2009-ben is elsődleges államháztartási többleteket produkált, ez utóbbit úgy, hogy közben a GDP reálértéken 6,3 százalékkal esett, ami arra vall, hogy ciklikusan kiigazított bázison számolva a többlet még nagyobb lehetett.
Ha Magyarország 2010-2014 között évente hozzávetőleg egy százalékponttal emelni tudná elsődleges többletét, 2015-re teljesíthetné a maastrichti eurócsatlakozási feltételek között szereplő államadósságráta-előírást, vagyis a GDP 60 százalékában megszabott felső tűréshatárra csökkenthetné adósságrátáját - áll az elemzésben.
