BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Teljes a bizonytalanság a köztisztviselők között

A köztisztviselők körében nagy a bizonytalanság a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat benyújtása után, amelynek értelmében az állam a jelenleginél jóval könnyebben elbocsáthatja majd köztisztviselőt. A szakszervezetek egyeztetést akarnak a kérdésről, a munkajogász szerint pedig feleslegesnek tűnik a szigorítás.

2010. május 26. szerda, 15:33

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett javaslat szerint a közalkalmazotti törvény alá tartozó foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakulna át, emellett szűkül a vezetői munkakörök lehetséges száma, bevezetnék a közigazgatási (fő)tanácsadói címet, a jogellenesen elbocsátott köztisztviselő pedig a munkáltatói jogsértés súlyához igazodó átalány kártérítésre lesz jogosult.

A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki. Nem érinti viszont az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzatokat.

A "hatékony és költségtakarékos, demokratikus, pártsemleges és hazaszerető, a Magyar Köztársaság érdekeit és a közjót a legmegfelelőbben szolgáló központi közigazgatás kialakítása érdekében" benyújtott javaslat által előre vetített legnagyobb változás kétségtelenül a "jogviszony megszüntetés feltételeinek rugalmasabbá tételével" kapcsolatos. Lehetővé tenné ugyanis az indokolás nélküli, 2 hónapos felmentési idővel való elbocsátást.

Az előterjesztők szerint az államot is meg kell hogy illesse az a jog, mely szerint legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő. Az indoklás szerint "nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest - éppen az állammal szemben - kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során". Sőt, a szöveg szerint részben éppen ez a kiemelt védelem vezetett ahhoz a helyzethez, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága alacsony és a közmegítélése rossz.

Jelenleg a köztisztviselő bármikor, indokolás nélkül 2 hónap lemondási idővel megszüntetheti jogviszonyát, amely adott esetben egy állami feladat ellátását is veszélyeztetheti - szól az érvelés, hozzátéve, hogy ezzel szemben az állam csak "a mai bírói gyakorlat szerint lényegében alkalmazhatatlan" hivatkozásokkal szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt.

A szakszervezeteknek nem tetszik

A tervezet finoman szólva sem nyerte el a szakszervezeti vezetők tetszését, akik nyílt levélben hívták föl a figyelmet a politika egyeztetési kötelezettségére. A közlemény elsősorban a tervezet azon konkrét pontjait kifogásolja, amely lehetőséget teremtene olyan elbocsátásokra, miszerint indokolási kötelezettség nélkül bárkit, maximum két hónapi felmentési idővel az utcára lehetne tenni, s ez ellen nincs jogorvoslat.

"A szakszervezetek - ezt az érintettek számára elfogadhatatlan lépést - úgy értékelik, hogy így nem érvényesülhet az Orbán Viktor által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszere"- áll a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma által kiadott közleményben, amely a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének, valamint a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének álláspontját is tükrözi.

Teljes bizonytalanság

A köztisztviselők körében teljes a bizonytalanság - kommentálta a törvényjavaslatokat egy neve elhallgatását kérő minisztériumi középvezető a Napinak. A két iromány alapján úgy tűnik, hogy a helyi önkormányzatoknál továbbra is köztisztviselők dolgoznak majd, míg a miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormány- és közhivataloknál, a rendőrségnél, a vám- és pénzügyőrségnél dolgozókat kormányzati tisztviselői státusba emelné ki egy új törvény - tette hozzá.

A tervezetek gyors átolvasása után úgy véli, hogy a legfontosabb változás, amitől a leendő kormányzati tisztviselők tartanak, az az, hogy indoklás nélkül is felmenthetővé válhatnak. (Ezt a módosítást a tervezet azért tartja indokoltnak, mert míg jelenleg a köztisztviselő indoklás nélkül mondhat fel, addig a munkáltatónak az elbocsátást részletesen alá kell támasztania.) Forrásunk attól tart, hogy e lépéssel erősödhet a közigazgatás átpolitizáltsága, és mivel az alsóbb szinteken sem lenne megkötve a kormányzati személyzeti politika keze, bármikor indoklás nélkül lecserélhetővé válik a teljes gárda.

Felesleges a szigorítás

Meglepő, hogy a köztisztviselői karral kezdődik a munka; remélhetőleg hamarosan a közalkalmazottak körül bizonytalanság is rendeződik - mondta el a Napi érdeklődésére Sipos Márta ügyvéd. Nagyon sok függ a hatályba lépés időpontjától, a felkészülésre ugyanis elegendő időt kell hagyni - mondta a munkajogász. A konkrétumokat illetően a szakember üdvözlendőnek tartja, hogy nem a korhoz, hanem a munkavégzéshez kötnék az illetményt, ugyanakkor a jelenlegi gyakorlatot tekintve szerinte kirívó és aggályos az elbocsátosok elleni védettségi szabályok fölülírása.

A bírói gyakorlat eddig is meglehetősen laza volt a felmentések jogszerűségének megítélésében, így ennek tükrében feleslegesnek tűnik a szigorítás - különösen a nők és fiatalok lehetőségeit tekintve - tette hozzá. Mindenesetre számolni kell vele, hogy a közigazgatásban dolgozó jól képzett szakembereket némileg elijesztheti a kiszámíthatóság és biztonság jelenlegi szintjének mérséklése - tette hozzá.

Major András
Major András

Ez is érdekelhet