Az energiaszektor privatizációját csak minden ötödik szakember látja pozitívan, jóllehet általában az ágazatban támogatják a magántőke jelenlétét a közműszolgáltatásban - derül ki a Forsense közvéleménykutató és az energiainfo.hu közös kutatásából.
A piacnyitás értékelése is ellentmondásos a felmérés szerint. A megkérdezettek mindössze 8 százaléka elégedett teljes mértékben a liberalizációval, 19 százalékuk szerint viszont egyáltalán nem volt eredményes a piacnyitás.
Az energiainfo.hu és a Forsense 2009 őszén kutatási programot indított a magyarországi energiapiacok átalakulásáról. Az online felmérésben csaknem 300 szakember vett részt, ezt kiegészítve felsővezetői interjúk készültek az energiaipar átalakulásáról.
A piacnyitás sikere
A piacnyitás eredményességéről megoszlanak a vélemények: a kérdezettek közel ötöde szerint egyáltalán nem volt sikeres, további 29 százalék szerint pedig csak részben volt sikeres.
Rendkívül magas (41 százalék) azok aránya, akik szerint részben volt sikeres a folyamat, és csak 8 százalék mondta, hogy nagymértékben elégedett vele. Nem volt olyan, aki teljes mértékben elégedett lenne a liberalizációval.
Az állami szerepvállalást illetően a legtöbben (36 százalék) azon a véleményen vannak, hogy a háztartási fogyasztók körében az állam tartsa meg közvetlen befolyását, minden más fogyasztói csoport esetében viszont teremtsen tiszta piaci viszonyokat.
Közel ugyanennyien (32 százalék) mondták, hogy középtávon maradjon meg a kettős piaci működés.
Állami befolyás
Az állami befolyás növekedését csak nagyon kevesen támogatnák, mindössze 6 százalék mondta, hogy az állami szabályozásnak folyamatosan meghatározóvá kellene válnia, és egyre kisebb teret engednie a piac önszabályozásának.
A többség támogatja a magántőke jelenlétét, azonban a szektor privatizációját 45 százalék negatívan, és mindössze 25 százalék pozitívan ítéli meg.
A szakmai felmérés szerint az ágazatban úgy vélik, hogy az uniós szabályozás megfelelően nagy mozgásteret hagy a nemzeti szabályozó hatóságoknak, a helyi sajátosságokhoz igazodó reguláció kialakítására.
Lakossági tájékozottság
A felmérés részeként ősszel a lakosság energetikai tájékozottságát is vizsgálták. A szakmai szereplők által adott válaszokkal összevetve a közel 1000 főt érintő felmérést feltűnő, hogy a lakosság sokkal kevésbé támogatja a nukleáris energiát, mint a szakma. Ezzel együtt a lakossági fogyasztóknak csak 40 százaléka lenne hajlandó többet fizetni a megújuló forrásból előállított áramért, átlagosan 5-10 százalékkal.
A közvélemyénykutatás nagy tanulsága még, hogy a lakosság meglehetősen tájékozatlan az energetikai ügyekben, sokan a saját energiafogyasztásuk nagyságával sincsenek tisztában. A többség például arról sem tud, hogy a KÁT-on keresztül a villanyszámlájával támogatja a zöldáram-termelőket.
Ugyanakkor a cégek és a lakosság is nagy arányban válaszoltak úgy, hogy elégedetlenek az állami tájékoztatással.
