Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság keddi lapszámának cikke
Szakértői becslések szerint 13-16 százalékos áremelés látszik reálisnak és jogosnak - mondta lapunknak Ságodi Attila, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási partnere. A kormány nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ezt 10 százalékban szeretnék maximálni, inkább politikai, mint szakmai okokból. A lapunk által korábban (Napi, 2010. február 22.) megkérdezett szakértők szerint ezúttal 10 százalék alatti drágulás várható, elsősorban az árfolyamhatások miatt, az év hátralévő részében pedig további kisebb emelések jöhetnek. (Köbméterenként 16-17 forintos áremelés lenne indokolt áprilistól a lakossági földgáz árában a MEH március eleji prezentációja szerint.)
A lakossági gázár szükségszerűen emelkedik az év folyamán, részben a kőolaj drágulása miatt, ami a fogyasztók mintegy harmadára jelentős többletterhet rak - mondta Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Végeredményben az év végén akár több mint 20 százalékkal is meghaladhatja a tarifa a 2009. decemberi szintet. Ráadásul a fűtési támogatás a jelenlegi formájában áprilisban megszűnik, ez is hozzájárulhat a dráguláshoz.
A földgázimport beszerzési árát két fő tényező alakítja: meghatározott kőolajtermékek árváltozása, valamint a forint/dollár keresztárfolyam. A MEH álláspontja szerit az olajtermékáraknak azonban csak közvetett és általában hónapokkal késleltetett hatása van az importszerződések szerinti földgázárra.
A földgáz árát a szerződésben rögzített képletek szerint számítják, a különböző importszerződésekben szereplő képletek azonban nem azonosak és az importszerződések tartalma üzleti titok. Az árképletben a kőolajtermékek előző kilenc havi átlagárainak változása szerepel. A korábbi években bonyolította a lakossági árak kiszámíthatóságát a 2005-ben bevezetett úgynevezett importkorrekciós tényező, amit a politika arra is használt, hogy az indokolt árváltozást alacsonyan tartsa. Ez a 2009 júliusáig élő gyakorlat több tíz milliárd forint veszteséget okozott a kereskedőknek (az állammal való tárgyalásokon 66 milliárd forintban határozták meg az összeget).
A törlesztés érdekében a 2009 júliusától 2009 októberéig terjedő negyedévben 17,56 forint/köbméter plusz árelemet kellett minden hazai felhasználónak fizetnie, ami nagyrészt le is fedte az árcsökkentési lehetőségeket. A 2009. júliusi végfelhasználói ár tartalmazott még egy úgynevezett „kiegyenlítő elemet" is, amely a 2010-től várható áremelkedések hatását volt hivatott enyhíteni. Az akkor még csak várható januári áremelkedések mérséklésére további 4,3 forint/köbméteres tételt építettek be a júliusi és októberi árba. Ez januártól árcsökkentő elemként érvényesült, viszont áprilistól megszűnése rárakódik a fölfelé mutató árhatásokra.
