Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Ugyan még egyetlen parlamenti párt sem állt elő választási programmal, így semmilyen valós ismereteink nincsenek a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos elképzelésekről, mégis ádáz politikai harc dúl a nyugdíjasokért - nem először, de valószínűleg utoljára.
Ugyanis a nyugdíjas-társadalom egyre fiatalabb lesz, s a ma nyugdíjba vonulók közel sem szegény kisnyugdíjasok, holott ez a magyar társadalom - és a média - sztereotípiája. Így optimista vélemények szerint ez lehet az utolsó olyan választási kampány, amely a "ki ígér többet a nyugdíjasoknak" című kötelező gyakorlattal kezdődik.
Az elmúlt fél évben a Bajnai-kormány komoly lépést tett a nyugdíjrendszer tartós finanszírozhatósága felé azzal, hogy a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelte, a nyugdíjemelést erősebben kötötte az inflációhoz - eltávolítva azt a nettó béremelkedéstől -, s ezzel párhuzamosan megszüntette a Medgyessy-kormány által bevezetett tizenharmadik havi nyugdíj intézményét.
A tavaly elfogadott módosítások "jó eséllyel lehetővé teszik", hogy a magyar rendszer megbirkózzon a következő évek demográfiai folyamataival, vagyis az ötvenes években születettek nyugdíjba vonulásával és az így csökkenő munkavállaló korú népességgel - olvasható a 2010-es költségvetéshez készített ötvenéves előretekintésben.
A kiadáscsökkentő intézkedések hatására a nyugdíjalap hiánya 2030-as évekre - nettó nyugdíjakkal számolva - a GDP 0,1-0,2 százalékára csökken, míg tavalyelőtt, a parametrikus változtatások előtt, ugyanez a GDP egy százaléka volt. Bár 2060-ig előreszámolva a hiány a GDP 0,75 százalékára nő, ez a hosszú távú fenntarthatóságot várhatóan nem veszélyezteti.
Az állami nyugdíjalapból a legfrissebb, 2008-as adatok szerint 2,755 millió nyugellátást folyósítottak, amiből csak 1,73 millió volt a klasszikus öregségi nyugdíj. A következő öt évben az öregségi nyugdíjasok száma ugyan nő, de az összes nyugdíjas száma csökkenhet a halálozások következtében.
Az átlagos nyugdíj 2008-ban 87,3 ezer forint volt, szemben a 122 ezer forintos nettó átlagkeresettel, ez 72 százalékos helyettesítési rátának felel meg.
A férfiak 2008-ban átlagosan 39,2 éves biztosítási jogviszonnyal a hátuk mögött, átlagosan 92,5 ezer forintos ellátással vonultak nyugalomba, míg a nőknél a két érték átlagosan 38,4 év, illetve 85,8 ezer forint volt. A nők alig 31 százaléka érte el azt a 40 éves szolgálati időt nyugdíjba vonulásakor, amit nemrégiben a Fidesz felvetett kampányában - miszerint a nők a korhatártól függetlenül 40 év után nyugdíjba vonulhatnának.
