Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei évet két szakaszra lehet majd osztani, a mérföldkövet a kormányok által indított növekedés-ösztönző programok leállítása jelentheti - mondta el a Quaestor idei kilátásait taglaló sajtótájoztatón Háda Bálint a brókerház elemzője.
A jelenlegi várakozások alapján ezek a programok nyár elejére futnak ki, addig a jegybankok is részben visszavonhatják a gazdaságba pumpált pénzt. Ez az időszak a Quaestor véleménye szerint a további fejlődés szempontjából több lehetőséget rejt magában.
Vélekedésük szerint a nyíltpiaci kivonulás megkezdését követően a folyamatokat a bizalom, a likviditás és az infláció hármasának összhatása fogja meghatározni, amelyek mentén a Quaestor négy forgatókönyvet állított fel.
Minden rendben lesz
Az első az organikus növekedésé, azaz a „minden rendben van" forgatókönyve, amelynek valószínűsége 45 százalékos Háda szerint. Ez feltételezi a hitelezés újrabeindulását és a zavartalan növekedést. Ha a világ menete e forgatókönyv szerint alakul, akkor várhatóan a részvények teljesítenek majd kiemelkedően, emellett a nyersanyag- és az ingatlanpiac is jól jövedelmezhet. A jelenleg általános vélekedéshez képest a Quaestor álláspontja szerint a beinduló növekedés emelkedő inflációt hoz magával.
Nem jutunk előbbre
A második verzió a stagnálás, amelynek 15 százalékos esélyt adnak. Ebben az esetben a gazdaság nem pörög fel olyan mértékben, mint ahogy az a jelenlegi várakozásokhoz képest elvárható vagy megfelelő volna. A helyzetnek a gyenge munkaerőpiac sem kedvez, a jelenség deflációval járna. Ekkor az államkötvények lehetnek abszolút felülteljesítők, a részvények és az arany piacán pedig közepesnél kicsit nagyobb visszaesés következhet.
Nyakunkon a W
A harmadik lehetőség a válság a válság után, ami alatt a brókerház elemzői a W alakú növekedési kép „második lábának" kialakulását értik 30 százalékos valószínűséggel. Ebben a forgatókönyvben a kormányzati intézkedések hatása átmenetinek bizonyul, és a növekedés újra hanyatlásnak indul. A helyzetet a munkaerőpiac romlása súlyosbítja, visszafogott inflációval párosulva. Ebben az esetben ugyancsak az állampapírpiac lehet a nyertes, a részvénypiac azonban a nyersanyagpiaccal együtt nagyobb esést könyvelhet el, valamint az ingatlanárakra is jelentős nyomás nehezedik.
Vissza az elejére
A legpesszimistább szcenárió egy bizalmi válság kialakulása elszaladó inflációval, aminek 10 százalékos esélyt adnak. Az államok eladósodása továbbra is kulcsprobléma, ami a bizalom megingása esetén lavinát indíthat el. Ez a forgatókönyv feltételezi az infláció legerőteljesebb megugrását. Ebben az esetben csak a tipikus vészhelyzet elleni befektetések a megfelelők, mint az arany, az infláció ellen védett kötvények, vagy az ingatlan.
Mi lesz Magyarországgal?
Magyarországról szólva Háda elmondta, a válság bekövetkezte óta a magyar gazdaság szerkezetében érdemi változások nem mentek végbe. A brókerház elemzői szerint az idei költségvetés legnagyobb hibája, hogy csak pozitív forgatókönyvvel számol.
A négy forgatókönyv mellett a hazai befektetők számára a parlamenti választások, és az azt követően kibontakozó gazdaságpolitika még egy - igen jelentős - befolyásoló tényezőt jelent. Háda leszögezte, az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikája által okozott csapdából csak egy hangsúlyozottan komplex, az euró bevezetési céldátumát magában foglaló gazdasági program jelenthet kilépést.
A Quaestor elemzői helytelennek tartják azon vélekedéseket, miszerint a hazai alapkamat tartósan alulmúlja a 6 százalékos szintet. Szerintük ugyanis hiba a világban felhalmozódó inflációs kockázatot figyelmen kívül hagyni és a jegybanki politikát kizárólag a belső kedvező inflációs körülményekre (lanyha kereslet, magas munkanélküliség) alapozni.
Megítélésük szerint Magyarország számára az erőteljesen visszaeső növekedéssel számoló forgatókönyvön kívül minden eshetőség emelkedő, vagy a lanyha növekedéshez viszonyítva magas inflációt hordoz magában.
Becsléseik szerint az idén a GDP fél százalékkal zsugorodhat, az infláció 4,5, a munkanélküliség 11,5, százalék körül alakulhat az idén, míg az év végére 7 százalékos irányadó MNB kamatlábbal számolnak.
Mibe fektessünk az idén?
A magyar részvénypiacról szólva Háda elmondta, az továbbra is a nemzetközi részvénypiaci trendekhez és forgatókönyvekhez igazodik, így felülteljesítő árfolyamemelkedéseket csak az optimizmus és a kockázatvállalási hajlandóság magas szintje okozhat.
A négy nagy közül a Molt preferálják az OTP-vel szemben, ám a hazai olajcégnél a finomítói árrések stagnálása veszélyt jelenthet. Az OTP-nél a portfólióminőség tovább romolhat, a vállalati csődök és a tartósan magas munkanélküliség folytán. Ráadásul a vállalati eredmények szempontjából igen gyászos tavalyi év miatt elmaradhat a hitelezés élénkülése is.
A Telekomnál Háda szerint érdemi változás a papír mögött nincsen, osztalékpapírként teljesítménye továbbra is az állampapírokétól függhet. A Richter mögött ott az originális kutatásának sztorija, ám az Egis bukását felidézve ez is jelenthet kockázatot.
