Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Fidesz elnöksége garantálja, hogy - a párt kormányra kerülése esetén - 40 évnyi szolgálati idő után, életkortól függetlenül, minden nő nyugdíjba mehet - jelentette be Navracsics Tibor. (Ha tehát egy nő közvetlenül érettségi után munkába áll, és szerencsésen végigdolgozza a szükséges 40 évet, akár 58 évesen is nyugdíjba mehet.)
A Fidesz frakcióvezetője Iván Lászlóval, a párt nyugdíjas tagozatának elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót azt követően, hogy a tagozat ülésén - amelyen Orbán Viktor pártelnök képviseletében részt vett Navracsics Tibor is - különböző megállapításokat tettek, garanciákat vállaltak.
Az utóbbiak közé tartozik a nyugdíjasok és a nyugdíjak megvédése a Gyurcsány-korszaktól, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, valamint a nyugdíjalapok és a nyugdíjpénztárak privatizációjának megakadályozása is - jelentette az MTI.
A párt azt követően rukkolt elő a nők számára 40 év szolgálati idő után a nyugdíjba vonulás lehetőségével kecsegtető ígérettel, hogy éles támadások érték a nemrégiben nyilvánosságra került nyugdíjreform-koncepciója miatt. Az úgynevezett névleges egyéni számlás (notional defined contribution - NDC) rendszer a lehető legalkalmasabb, amely Svédországban kiválóan, Olaszországban és Lengyelországban már kevésbé jól, de azért működik. (A sajtóban svéd modellként is emlegetik a szisztémát.)
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter a Figyelőnek korábban kifejtette, pártjának az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk. Szerinte az NDC-rendszer előnye, hogy szigorúan önfenntartó, vagyis nem teszi lehetővé, hogy évről évre a maihoz hasonló nagyságú lyukak képződjenek. Másrészt pedig a jelenleginél sokkal követhetőbb, és mindenkit arra ösztönöz, hogy minél magasabb legális keresetet mutasson ki, amiből aztán magasabb nyugdíja is származik. Varga a hetilapnak hangsúlyozta: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adófizetői pénzekből vagy külföldi hitelekből, és szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gazdaság állapota és a nyugdíjak között.
A lap összeállítása korábban úgy fogalmazott, hogy a Fidesz koncepciója óriási társadalmi és politikai feszültségek veszélyét hordozza. A svéd modell elvben ugyanis roppant igazságos, de korántsem humánus: a mainál 10-20 százalékkal kisebb nyugdíjat fizetne, és akár 70 éves korig dolgoztatná a munkavállalókat. A rendszer nagy előnye viszont, hogy nem szorul az adófizetők évi több százmilliárd forintjára, és kisebb teret ad a politikai manipulációknak is.
Visszatérve a pénteki bejelentésre: arra a felvetésre, hogy egy 2007-es KDNP-s törvényjavaslat a svéd nyugdíjmodell bevezetését tartalmazta, Iván László kijelentette, a tervezetet tárgyaló parlamenti bizottsági ülésen az ellenzéki tagok azzal értettek egyet, hogy a témáról tovább kell vitatkozni. "Semmiképpen sem gondoltuk, hogy ez a parlament elé menjen abban a formájában" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a 70 éves nyugdíjkorhatárról szó sem volt.
Arra a kérdésre, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban vannak-e konkrét terveik, Iván László igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ezek még nem kaptak nyilvánosságot.
A Fidesz december közepén azt közölte, hogy következő kormány a még életbe sem lépett magánnyugdíjtörvényt hatályon kívül helyezi, erre felhívja a magánpénztárakat szervező pénzintézetek figyelmét is. Szijjártó Péter, az ellenzéki párt elnöki stábjának vezetője akkor elmondta: ha kormányra kerülnek, "bővebb eszköztárral is küzdeni fognak a magyar emberek nyugdíjának ellopása ellen", ezért már most arra hívják fel minden olyan cég figyelmét, amely részt akar venni a "magánnyugdíjpénztárak privatizációjában", hogy egy Fidesz-kabinet meg fogja szüntetni azt a "tarthatatlan helyzetet", hogy az embereket kizárják a saját, nyugdíjcélú megtakarításaik feletti rendelkezésből.
A parlament decemberben arról szavazott, hogy a jelenleg a tagok tulajdonában lévő pénztárakat részvénytársasággá kell alakítani, így a pénztárszervezők tulajdonába kerülnek a pénztárak. A köztársasági elnök később az Alkotmánybírósághoz utalta a kérdést arra hivatkozva, hogy bár a pénztártagok egyéni számlán nyilvántartott követelése érintetlen maradna, de az új rendszerben a biztosítottak nem szólhatnának bele a magánnyugdíj-biztosító döntéshozatalába, és szűkül az igénybe vehető szolgáltatások közötti választás lehetősége is.
Az államfő indítványában leszögezte: a magánnyugdíjpénztár tagjainak jogai az alkotmány értelmében tulajdonnak tekintendők. A tulajdon alkotmányosan korlátozható, de csak akkor, ha a korlátozás arányban áll az azt szükségessé tevő közérdekkel.
Sólyom László szerint a magánnyugdíj-rendszer hosszú távon fenntartható, átlátható működése közérdek, azonban az érintetteknek az alkotmány alapján lehetőséget kell kapniuk a kötelező társadalombiztosításba való visszalépésre, ha úgy érzik, a változások aránytalanul hátrányosan érintik őket. Miután a törvény a visszalépés lehetőségét nem biztosítja, a köztársasági elnök szerint az sérti az alkotmány által védett tulajdonhoz való jogot.
