Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi vállalatok a filmgyártási célú támogatás után adókedvezményt vehetnek igénybe: a támogatás összegével csökkenthetik az adózás előtti eredményt, és a társasági adójukból is levonhatják. Így annyi a hozam, amekkora a társasági adókulcs (idén 16 százalék, jövőre pedig 19 százalék). Januártól azonban már nem feltétlenül érné meg a cégeknek filmtámogatásra költeni, mert a társasági adótörvény módosítása nyomán 2010-től már nem biztos, hogy le tudnák vonni a támogatás összegét az adóalapból - véli Radnai Károly adószakértő. Ehhez ugyanis rendelkezniük kellene a támogatott nyilatkozatával arról, hogy annak eredménye az adott évben a juttatás nélkül sem lesz negatív. Ezt azonban a támogatott filmgyártó cégek (amelyeket már Magyarországon is egyre gyakrabban csak egy adott film létrehozására hoznak létre alkotóik) valószínűleg nem tudnák igazolni, a 20 százalékos támogatás kiesésével ugyanis valószínűleg veszteségesek lennének, hiszen a támogatással szemben is költségek állnak.
A jogszabály-módosítás szerint általános szabályként a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatások adókötelessé válnak (eddig mentesek voltak), míg ezzel párhuzamosan az adott támogatások elszámolhatóak lesznek a társasági adó alapjában (eddig növelni kellett az adóalapot, kivéve a filmgyártásra adott támogatással) - mondta Radnai.
Ehhez kapcsolódóan azonban egy további módosítást is elfogadott a parlament: annak érdekében, hogy a megváltozott jogszabály ne adhasson teret jogosulatlan adóelőnyök kihasználásához - például a nyereséges cég támogatja a veszteségest az adóteher minimalizálása érdekében -, három olyan esetet nevesítenek, amikor a támogatás költségét az adóalapban mégis növelő tételként kell figyelembe venni. Ezek közül az egyik: "ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol." Ezt azonban a filmgyártók valószínűleg nem tudnák igazolni, vagy ha mégis, akkor is bizonytalan lenne mindez a támogatás nyújtásának időpontjában. A támogatást nyújtó vállalkozás pedig így nem tudná a támogatással csökkenteni adózás előtti eredményét, elesne attól a hozamtól, ami a finanszírozás időértékét (általában egy év) hivatott kompenzálni. Ennek következtében Radnai szerint eltűnnének a céges filmtámogatók, a filmek 20 százalékos finanszírozása elhalna.
A problémát több szakember is jelezte a Pénzügyminisztériumnak (PM), amely el is készített egy módosító javaslatot, amely a film- és színházi támogatásokat kivette volna a megszorító szabály alól. Ám ez végül - valamilyen hiba folytán - mégsem került az országgyűlés elé az idei utolsó, december 14-i ülésnapon. Így holnap, január elsején hatályba lép az a módosítás, amely a filmgyártás adókedvezményének gyakorlati alkalmazását meggátolja. A PM ugyanakkor ígéretet tett a helyzet mihamarabbi korrigálására, mivel nem volt célja a filmgyártási célú adókedvezmény szűkítése - hangsúlyozta Radnai. A javításra leghamarabb az országgyűlés februári ülésszakán nyílik lehetőség, egy 2010. január 1-jére visszamenőleges hatályú módosítás elfogadásával.
