A nemzetközi pénzpiacok kedvezőbb képet mutatnak a várakozásainkhoz képest - ugyanakkor a magyar gazdaság kilábalása lassú lesz: a növekvő munkanélküliség magas lakossági eladósodás nem segíti a fogyasztás növekedését - mondta a jegybank vezetője.
A belső kereslet visszaesése nem ad lehetőséget az árak emelésére, ugyanakkor a csökkenő vállalati jövedelmezőség a bérekre is fékezőleg hat - vagyis megfelelőek a körülmények a tartósan alacsony inflációs környezet kialakulásához - mondta Simor András, az MNB évzáró konferenciáján. A jegybank elnöke szerint ezért a költségvetési fegyelem megőrzése kulcskérdés a növekedést segítő kamatkörnyezet kialakulásához.
Az MNB készen áll arra, hogy kiszámítható monetáris politikával támogassa a gazdasági fellendülést - mondta Simor András, mintegy üzenve a Fidesz politikusainak. A jegybank a közeljövőben visszatérhet az antiinflációs monetáris politikához - tette hozzá.
Magyarország azon kevés országhoz tartozik - ahol szükség volt külföldi segítségre - ami arra utal, hogy az importált válság hazai kockázatokra épült. A kettős válság a tőkekiáramlás és forintválsághoz vezetett, a pénzpiacok működése teljesen megbénult- idézte fel a bő egy évvel ezelőtt történteket az MNB elnöke. Ebben a helyzetben a monetáris politika célja a befektetői bizalom helyreállítása volt, ezért a bajok orvoslására nem lehetett ugyanazokat az eszközöket alkalmazni, mint más országokban.
Magyarországon elhúzódó recesszióra kell számítani: a gazdasági növekedés megindulására jövő év második feléig kell várni, a foglalkoztatás pedig ennél később áll helyre. Mindennek oka a túlzott eladósodás.
Kopits György szavai szerint az ország fiskális alkoholizmusban szenvedett: a költségvetési támogatások nem ösztönöztek a munkahelyek teremtésére, a munkavállalásra. A túlzott eladósodás jelentős részben a devizahitelezésben csapódott le: a lakosság devizahitelek felé fordult, ugyanis a magas infláció és a magas inflációs várakozások miatt a lakosság nem a magas forintkamatot - hanem az alacsonyabb kamatozású devizahiteleket választotta.
Vagyis, ha sikerül tartósan alacsonyt forintinflációt elérni - úgy a lakosságnak elemi érdeke lesz az árfolyamkockázatoktól mentes forinthitel forrásokat választaniuk - ráadásul erőteljesebb ösztönzők állnak majd a jegybank rendelkezésére a jövőben.
A forinthitelezéshez idehaza kell felhalmozódnia azoknak a megtakarításoknak, amely a hitelezés bázisa lehet. A következő években a költségvetési politika kényszerpályán mozog: a belső kereslet tartós nyomottsága miatt az export lesz a meghatározó. Ezért a magyar gazdaság visszatérése a gyors növekedési pályára nem megy egyik napról a másikba - ezért lesz szükség fegyelmezett költségvetési politikára.
Nem lehet tudni, hogy az elmúlt hónapokban meghozott intézkedések mennyire lesznek tartósak, minthogy azt sem, hogy a befektetők kockázatvállalási hajlandósága miként alakul. A költségvetési tervezés megalapozottságát növeli a Költségvetési Tanács megalakulása, míg az államadósság növekedésének megállítását - a szigorúbb szabályozás segíthet.
