Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, az MSZP- és SZDSZ-frakció többségének támogatásával. A törvény az idei 992 milliárd után jövőre 1060 milliárd forintos deficittel számol, de GDP-arányosan ez az idei 3,9 százalék után 3,8 százalékos deficitet jelent. Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a költségvetés a magyar gazdaság középtávú növekedésének alapjait teremti meg, felpuhítása több mint hiba lenne.
Az Országgyűlés 201 szavazattal, 179 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül tegnap este elfogadta a jövő évi költségvetést. A büdzsé ellen szavazott az MSZP-s Warvasovszky Tihamér, a Gyurcsány-kormány korábbi önkormányzati minisztere, Gyenesei István, ám támogatta a volt fideszes Császár Antal független képviselő, illetve az SZDSZ-frakció többsége.
Ilyen korán még nem volt büdzsé
Ilyen korán még soha nem lett meg a büdzsé, mint az idén: az igyekezet részint a válságkezelésnek szólt, részint az áprilisban alakult Bajnai-kormány jelentős részben hitelességi kérdésnek tekintette, hogy az IMF-fel és az Európai Unióval egyeztetett makrogazdasági programhoz illeszkedő költségvetést mielőbb elfogadják, ne essék az a korai választási kampány áldozatává. A törvényjavaslat a három hónapos vita során megőrizte eredeti karakterét, hála annak is, hogy a beterjesztés előtt egyeztettek a részletekről az MSZP-vel, így a vita során csak néhány látványos kérdésben tért el a frakció és a kormány javaslata.
Az elfogadott törvény szerint 2010-ben az államháztartás 15 694 milliárd forintos bevétellel gazdálkodik, 1060,3 milliárd forintos hiány mellett. A beterjesztett változathoz képest a fő számok nem változtak, ami szintén alapos előzetes egyeztetésre utal, illetve arra, hogy a vitás kérdések fedezetére megfelelő céltartalékot képzett a kormány, még ha ez eredetileg a büdzséből nem derült is ki.
A nyugdíjakon vágtak a legtöbbet
Az államháztartás kiadásai az ideihez képest mintegy 450 milliárd forinttal csökkennek, legalábbis papíron. Az önkormányzatok mintegy 70 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, a MÁV támogatása 190 milliárd forintról 150 milliárdra mérséklődik (azt még nem látni, hogy a kormány ezt miként hozza össze). A nyugdíjkiadásokon 80 milliárd forintot spórol meg az állam a 13. havi nyugdíj megszüntetésével, a lakástámogatási kiadásokat 48 milliárd forinttal, 147 milliárdra csökkentik. Az energiatámogatásokra fordított kiadások az idei 80 milliárd forintról 25 milliárd forintra esnek vissza - ennek fedezete az energiaszolgáltatók "Robin Hood-adója" -, a költségvetési szervek működési kiadásain 140 milliárd forintot fognak.
Az önkormányzatok támogatáscsökkenésén a vita során némileg sikerült faragnia a parlamentnek: a települések visszakapták azt a 17 milliárd forintot, amit eredetileg a gyermekétkeztetési normatíva csökkentésével takarított volna meg a kormány, ám politikai vita után meghátrált. Ugyancsak engedett a kormány a távhő áfája ügyében, ezzel 18 milliárd forintnyi adóbevételről mondott le. A kieső bevételek ellenére a jövő évi hiánycél nem emelkedett, a kormány e vitás pontok finanszírozását az eredetileg 125 milliárdos céltartalék szétosztogatásával oldotta meg. A céltartalék felosztása után 98,6 milliárd forintra emelkedett a stabilitási tartalék - az idei és a beterjesztett 80 milliárd forinthoz képest -, 50 milliárdot különítenek el adósságszolgálati tartalékba és 57,3 milliárd forintra rúg az általános tartalék.
Kellenek a tartalékok
A tartalékokra szükség is lesz, hiszen a bizonytalan makrogazdasági környezetben rizikós a bevételi oldal: a személyi jövedelemadónál 68 milliárd forintos kockázatot lát a Költségvetési Tanács, de a fogyasztási adóknál is 10 milliárd forintos mínusztól tart a testület. Más adónál viszont túlteljesülésre számít a tanács, így összességében mindössze 13 milliárd forintos kockázatot látnak a bevételi oldalon. A fogyasztási adóknál további kockázatot jelent, hogy a kormány a beterjesztetthez képest csökkentette jövő évi inflációs előrejelzését: a büdzsében számolt 4,1 százalékkal szemben most 3,9 százalékos pénzromlással kalkulál 2010-re. Ennek költségvetési hatásait ellensúlyozhatja a büdzsében számoltnál kisebb GDP-visszaesés: a költségvetés tervezete még 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt, ez mára 0,6 százalékra mérséklődött.
A belobbizott útépítés
A korábbi évekkel ellentétben alig néhány koherenciazavart megszüntető módosító javaslat érkezett a jövő évi költségvetés végszavazásához, néhány technikai módosító javaslat mellett egy sztrádatámogatás átrendezésre kerített sort a parlament. A szocialista Molnár László még a módosítók tárgyalása során arra tett javaslatot, hogy a választókerületét is érintő M44 autóút Kecskemét-Békéscsaba közötti szakaszának építésére hárommilliárd forintot különítsenek el a sztrádaprogramból. A javaslat a kiadásokat nem növelte volna, csak a pénz egy részét címkézte volna meg - ezért a kormány nyugodt lélekkel támogatta. A múlt heti szavazás során azonban a baranyai szocialista lobbi a Fidesz szavazataival az M44-es helyett az M60 Pécs-Szentdénes közötti szakaszának építését támogatta. A tegnapi végszavazásra Molnár László visszacsempészte korábbi javaslatát, amit a parlament el is fogadott: megszavazta a M44-es építésének támogatását. Ezt a gyorsforgalmi útprogramra elkülönített 10,8 milliárd forintos keretből csippentette le az országgyűlés, így 2010-ben erre a célra alig 8,3 milliárd forint marad, ami alig négy kilométer megépítésre elegendő.
