Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Napjaink egyik legfelkapottabb kifejezése a LED-televízió, de kevesen tudják mit is jelent valójában. A rövidítés fénykibocsátó diódát takar, amely az LCD-televíziókkal működik együtt. Ugyanis az összes LCD-tévének szüksége van a kép előállításához háttérvilágításra, amit a gyártók hagyományosan fénycsövekkel (CCFL) oldanak meg.
Ennek egy korszerűbb megoldását jelenti a LED, amely kerülhet az LCD-panel mögé vagy annak a szélére. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy a televízió egészen vékony lehet, a Bravia ZX1-sorozatú modellje például csupán 9,9 milliméter a legkeskenyebb pontján.
Hasonló csengésű az OLED-tévé kifejezés, pedig egészen mást jelent. Itt egy annyira új technológiáról van szó, hogy jelenleg egyetlen OLED-tévé kapható az európai piacon - a Sony XEL-1 modellje. Ezeknek a készülékeknek nincs szükségük háttérvilágításra, mivel az OLED-diódák önmaguk bocsátanak ki fényt, így rendkívül keskeny, akár három milliméteres is lehet a tévé. Nagyon rövid a válaszidejük, a dinamikus kontrasztarányuk pedig több mint egymillió az egyhez, ami azt jelenti, hogy igen tiszta és színekben gazdag a képük. (Minél magasabb ez az érték, annál sötétebb feketét képes előállítani a készülék és annál valóságosabb vizuális élményt kínál.)
Szintén gyakran bukkan fel hirdetésekben a Hz rövidítés, amely természetesen a herzet , a frekvencia mértékegységét jelöli. De milyen jelentősége van ennek a tévék esetében? A plazmatévéket sokszor hatszáz Hz-es mozgásfeldolgozás képességgel hirdetik a „motion processing technology"-nak köszönhetően. Ez sokkal meggyőzőbben hangzik, mint az LCD-k esetében szereplő száz vagy kétszáz Hz-es technológia. Ugyanakkor a plazmatévé ugyanazt a képkockát tizenkétszer képezi le, és illeszti egymásra, hogy a hibás színmegjelenítést - amely a plazmatévék sajátossága - csökkentse. A kifinomult 100 Hz-es vagy 200 Hz-es LCD mozgásfeldolgozó technológia esetében, azonban egyedi képek kerülnek az eredeti képkockák közé. Ez csökkenti a képremegést, folyamatos képfolyamot hoz létre, így ideális sportesemények, mondjuk egy focimeccs közvetítésére, hiszen a labda nem „ugrik át" hirtelen a képernyő egyik oldaláról a másikra. Sőt, némely mozgásfeldolgozó technológia tartalmaz elmosódáscsökkentést is, hogy „kitisztítsa" az összes képkockát, mielőtt azt a képfolyamba beillesztené.
Szintén tévhit, hogy az LCD-tévék kevesebb színt tudnak megjeleníteni mint a plazmakészülékek. Valaha ugyan igaz volt, de napjainkban már nincs így: az LCD-televíziók színmegjelenítő képessége megegyezik bármely plazmatévéével.
