A járvány legsúlyosabb két hetében a munkaerő tíz százaléka esik ki a munkából – ugyanakkor a teljes munkaerőhiány ennél magasabb lehet, hisz egyrészt félelemből vagy akár ápolási feladatok miatt otthon maradnak a munkavállalók.
Ebből kiindulva a társaságoknak azzal kell számolniuk, hogy a járvány legsúlyosabb két hetében akár a dolgozók negyven százaléka kieshet a munkából. E vészforgatókönyv kialakulásának jóval kisebb lenne az esélye, ha a munkavállalók oltása magas arányban megtörténne. Ám az önkéntes oltások indulása akadozik az elkövetett kommunikációs bakik miatt.
Már a felkészülés időszakában érdemes fölállítani a kríziskezelő válságstábot, s össze kell állítani a cég működése szempontjából a legfontosabb tevékenységeket, azonosítani a kulcsfunkcióban lévő alkalmazottakat. Mivel arra lehet számítani, hogy a járvány csúcsán akár a munkavállalók negyede is kieshet munkából, fel kell arra készülni, hogy teljes részlegek eshetnek ki a munkából.
Erre a nem kívánt lehetőségre a munkafolyamatok újraszervezésével lehet felkészülni – a részmunkaidősök munkaóráinak növelésével, a helyettesek kijelölésével, a nem sürgős és alapvető tevékenységek átmeneti felfüggesztésével.
