Ennek feltétele, hogy az adott szervezet rendelkezésalkotási lehetőségével a jogalkotás rendjéről szóló törvény is kiegészüljön. E rendelkezés törvénnyel, a kormány, a kormány tagja vagy az MNB elnöke rendeletével nem lehet ellentétes.
A tervezett módosítás része annak a jogszabályhalmaznak, amely azt célozza, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a jogalkalmazásának alapjait ismertető ajánlások, valamint határozatok mellett a felügyelt személyekre és szervezetekre kötelező erejű rendelkezéseket is kiadhasson.
A szintén csütörtökön beterjesztett tervezet szerint a PSZÁF elnöke által kiadandó rendelkezést a kormány tagjának rendeletét követően helyezi el a jogforrási hierarchiába. A javaslat az egyes ágazati törvényekben meghatározza azon területeket, ahol a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezést adhat ki. A felhatalmazások jellemzően
miniszteri rendeleteket váltanak fel.
A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében a PSZÁF elnöke rendelkezésben állapíthatja meg többek közt az adósok és a fedezetek minősítésének szempontjait, a hitelintézetek befektetési szabályzatára, valamint a belső ellenőrzési rendszerekre
vonatkozó részletes szabályokat.
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény pedig azzal egészül ki, hogy a felügyelet elnöke rendeletet hozhat a független biztosításközvetítői jelentés szabályaival,
a technikai kamatláb legnagyobb mértékével, a biztosítók által a PSZÁF-nak teljesítendő belső adatszolgáltatással, a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményelszámolásával és adatszolgáltatásának szabályaival, az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeivel kapcsolatban.
