Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Barcza szerint egyértelmű, hogy a kamatkülönbözet az, ami miatt a lakosság a devizahitelekre szavazott az elmúlt időszakban - elenyésző azok száma, akik az árfolyamkülönbségre is játszik a hitelfelvételnél. A piac tavaly azt üzente, hogy az ország (és a lakosság által) futott adósságállományt tovább nem hajlandó finanszírozni. Az állami adósságcsökkentés elindult, az államadósság ugyanakkor csak 2011-től tud csökkenni az IMF szerint.
Az eladósodás fő oka Barcza szerint az volt, hogy a lakosság nem volt megtakarító, így hiába volt 2006 óta a költségvetési kiigazítás, a világválságig nem sikerült kiegyensúlyozni a helyzetet. Barcza szerint ami történt egyértelművé teszi, hogy nem lehet időről-időre büntetlenül választási költségvetést alkotni.
Magyarországon közel 50 százalékos a külföldiek részaránya az állam finanszírozásában, Csehországban elenyésző a külföldiek szerepe és Lengyelországban is sokkal inkább a belső gazdaság határozza meg a kamatszintet. Barcza szerint az, hogy nálunk - és a devizahitelezésben érintett más kelet-közép-európai országokban - a magas infláció stabil árfolyammal párosult, lényegében zöld utat kapott a lakosság abban, hogy devizában adósodjon el.
A K&H vezető elemzője szerint a piaci várakozások - az FRA határidős ügyletek - alapján úgy számolható, hogy a soron következő hónapban egy újabb 50 bázispontos kamatcsökkentés következik be, és utána idén még négy alkalommal 25 bázisponttal csökken majd a jegybanki alapkamat.
Barcza szerint az alacsony kamathoz makrogazdasági szinten három feltétel kell. Az első az alacsony költségvetési hiány - ez csökkenő adósságot jelent majd. Ha a nemzetgazdasági megtakarítás növekszik, hozzájárul a külső egyensúly megteremtéséhez. Fontos még az alacsony infláció, amely árstabilitáshoz, stabil árfolyamhoz vezet. Példa van erre a környező országokban: Lengyelországban 2000 és 2004 között 19-ről 5,25 százalékra csökkent az alapkamat, Csehorszában pedig 1998 és 2003 között 15 százalékról 2 százalékra csökkent a ráta.
Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója szerint egy forinthitelt csak akkor lehet bevezetni a piacra, ha a törlesztőrészleteket a devizahitel szintjére hozzák. Ami miatt felértékelődhet egy forinthitel, az a kiszámíthatóság.
A K&H új terméke az MNB alapkamatához, mint referenciakamathoz kötötte - ha tényleg csökkenő kamatpályára számítunk, az ügyfelek nyerhetnek ezzel - indokolta Orosz András. A termék kamatperiódusa féléves, akkor igazítják a refernciakamathoz. Megkötés ugyanakkor, hogy a kamat csak akkor csökken, ha a jegybanki alapkamat 6 százalék alá csökken. A hazai jegybanki alapkamat-emeléseket ugyanakkor azonnal leköveti a kamatszint, ám utána az a szint is emelkedik, amelytől a bank érvényesíti a kamatcsökkentés hatását. (Egy 50 bázispontos emelés után 6,5 százaléktól érvényesíti a bank a csökkenést) Ha változik a kamatkörnyezet - elérjük a 6 százalékos szintet, vagy más ajánlatokkal összevetve a törlesztőrészlet már nem számít a legolcsóbbnak - akkor az új hiteleknél a feltételek és a báziskamat-szint is változhat.
A termék Thm-je 10,8-12,48 százalék között van az induláskor. Az alacsony forintkamat mellett a 10 évnél hosszabb futamidőnél lehetőség van 1-2 éves türelmi időt igénybevenni, amikor csak a kamatot kell törleszteni.
Az éves törlesztőrészlet növekedés - fix alapkamat mellett - sem lehet magasabb, mint 2,1 százalék. Érdekes ugyanakkor, hogy a termék esetében csak a tőkét és a kamatot kell fizetnie az ügyfélnek, a terméket nem terheli havi kezelési költség - a folyósításhoz 1,5 százalékos költséget számolnak el és persze értékbecslési és közjegyzői díj számítódik fel.
A termék LTV-je (hitelfedezeti aránya) - jövedelmi alapon - akár 100 százalék is lehet - Orosz András szerint pótfedezet bevonására a későbbiekben sem lesz alkalma a banknak ezzel a terméknek.
