Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem láttunk olyan hatástanulmányokat, amelyek alátámasztanák a költségvetéssel kapcsolatos várakozásokat - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Népszabadságnak adott, ma megjelent interjújában. Véleménye szerint a költségvetés számai a helyükön vannak, ha azonban azt vizsgáljuk, hogy ezek beágyazhatók-e a társadalmi, gazdasági folyamatokba, akkor a költségvetés már kevésbé megnyugtató - fogalmazott.
Általában az ötszázalékos ingadozás, eltérés még elfogadható egy tervszám esetében, most viszont ebben a tekintetben komoly kockázatokat látunk. Az önkormányzatokat érintő ügyekben egy sor törvénymódosítás még meg sem született, nyugodt szívvel nem lehet azt mondani, hogy úgy alakulnak majd a dolgok, ahogy eltervezték - tette hozzá.
Kovács szerint "elképesztő" finanszírozási nehézségekkel kell majd szembenéznie az egészségügynek, a struktúra megváltoztatásához sok egyéb mellett az anyagi feltételek sincsenek meg. Így viszont másképp nem tud majd működni a rendszer, mint a szolgáltatás színvonalának romlásával - fejtette ki.
Arra a kérdésre, hogy az ÁSZ eddig miért nem vizsgálta a BKV-t, Kovács Árpád azt válaszolta: elvileg lehet vizsgálni, hiszen közpénzből gazdálkodik, de a közlekedési cégnek van felügyelőbizottsága, van tulajdonosa, akiknek megvolt a lehetőségük, hogy kontroll alatt tartsák a vállalatot, azt azonban nem tartja kizártnak, hogy az ÁSZ vizsgálni fogja a BKV gazdálkodását, ráadásul a metróberuházást már vizsgálta a számvevőszék.
Az ÁSZ-nak vannak javaslatai arra, hogy az üvegzsebtörvény hatálya terjedjen ki az állami, önkormányzati cégekre, mert a láthatóság ellenőrzést is jelent. Az elnök jó döntésnek tartja a vezetői fizetések nyilvánosságra hozatalát.
A sukorói beruházással kapcsolatban az elnök kifejtette: az ÁSZ-jelentésben egy telekcsere-ügyletet vizsgál, nem a beruházás egészét, nem vitatja a beruházás céljait, mivel az munkahelyet teremt, bevételeket hoz. A célokra viszont árnyékot vet, ha "umbuldákon" át vezet az út. Enyhén szólva komolytalan, hogy ha egy földterület öt százalékára van szükség egy autópálya építéséhez, az egészet megveszi az állam, majd úgy tünteti fel, mint nemzeti érdeket, és erre hivatkozva hajtják végre a területcserét - fogalmazott Kovács.
