BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Komárom-Esztergom a válság legnagyobb vesztese

A gazdasági válság a területfejlesztés egyik fontos célja, a területi kiegyenlítődés irányába hat, derül ki a MKIK Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézetének kutatásából - ez a kiegyenlítődés azonban sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető.

2009. július 27. hétfő, 16:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Egyedül a főváros-vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további éleződése. Ráadásul, a válság után a munkanélküliség most bizonyosan nem a kiinduló pontokba fog visszahúzódni, hanem az eredeti térszerkezetet követve az ország társadalmilag és gazdaságilag elmaradott külső és belső perifériáiba záródik vissza a probléma.

Az eddig információk szerint a vállalati szféra a legnagyobb gazdasági visszaesést éppen konjunktúra idején nyertesnek számító térségekben szenvedi el. Az elmúlt 10-15 évben a Dunántúl észak-nyugati részén létesült exportorientált feldolgozóipari nagyvállalatok, illetve ezek beszállítói most kénytelenek termelésüket visszafogni, alkalmazottaik egy részét elbocsátani, esetleg tevékenységüket megszüntetni.

Az ipari termelésben élen járó megyék közül Komárom-Esztergom megye veszteségei a legjelentősebbek: a legtöbb, 3300 munkahelyet érintő visszaesést a Nokia-beszállítók leépítései nyomán Komárom varosa szenvedte el, a második helyen szereplő Esztergomban 2000 fő vesztette el állását a Suzuki termelés csökkentésnek következtében, Tatabányán pedig a Sanmina leépítései okoznak jelentős gondokat.

Ugyanakkor a gazdasági perifériákról - Alföld, Dél-Dunántúl - nem érkeznek elbocsátásról hírek - hisz komoly nagyipar itt nem alakult ki.

Papp Zsolt
Papp Zsolt

Ez is érdekelhet