Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Évekig folyt a huzavona a Fidesz és az MSZP között a költségvetési hivatal, illetve a költségvetési tanács felállításról. A kormány egy komoly, százfős hivatalt képzelt el a költségvetési gazdálkodás ellenőrzésére, ennek a testületnek a felállítása kétmilliárd forintba került volna, míg éves működése egymilliárdot kóstált a tervek szerint.
A Fidesz kezdettől ellenezte egy ilyen pazarló testület létrehozását - megtehette, hiszen a testület felállítását kétharmados törvényhez kötötte a kormány. Végül a Fidesz által favorizált tanácsi rendszer győzött és ezt iktatták törvénybe kétharmados többséggel. A háromfős testületet februárban választotta meg a parlament, Kopits Györgyöt elnöknek, Oblath Gábort és Török Ádámot pedig tagoknak.
A szervezet felállítása most folyik: mint az az IMF-nek küldött legújabb magyar beszámolóból kiderül, a háromfős tanács munkáját negyvenfős szakértői testület segíti. A szervezet feladata a mindenkori költségvetés tervezésének ellenőrzése, illetve a közpénzügyi törvény betartatása, amelynek célja a hiány, végső soron az államadósság csökkentése.
A közpénzügyi törvény szerint a most készülő 2010-es költségvetéssel még nincs hivatalos dolga a tanácsnak, először 2010 júliusában kell munkába állniuk, amikor megkezdődnek a 2011-es költségvetés tervezési munkái. Mivel a költségvetési tanács még nem szerepel az idei költségvetésben, így az általános tartalékból juttatott a kormány 410 millió forintot a feladatokra. Ez már a második részlet, mert a kormány hasonló döntést hozott márciusban is, akkor 300 milliót kapott a testület.
A Pénzügyminisztériumban arra hívták fel a Napi figyelmét, hogy a közpénzügyi törvénycsomag előírásai szerint a költségvetési tanács a költségvetését maga állítja össze, azt a kormány nem vitathatja, tudomásul kell vennie. A 710 millió forintos idei működési költség - ennyi ugyanis a szervezet idei költségvetési igénye - várhatóan nem nő - mondták a PM sajtóosztályán.
Az igazságügyi tárca a kormány mostani döntésével kiadásaira 561 millió forintot kapott, amit teljes egészében a Postabank-per költségeire fordítanak. Mint ismert, a magyar állam a Postabank három könyvvizsgálójától követelt kártérítést, ám a pert immár másodfokon idén áprilisban is elbukta, így vesztes félként a perköltségeket az adófizetők állják. A pereskedés több mint tíz évvel korábban, még az Orbán-kormány idején kezdődött a három könyvvizsgáló, a Prudentia, a Deloitte és az Arthur Andersen ellen.
A kormány mostani döntéseivel az általános tartalék 1,1 milliárd forinttal csökkent, így a hátralévő öt hónapban felhasználható keret 25,9 milliárd forintra rúg.
