Az RFV hatékonyságnövelő beruházásaival Veszprém megye 11 intézményénél átlagosan 30 százalékos megtakarítást ért el, állami-önkormányzati forrás igénybevétele nélkül. Hasonló projekt van folyamatban Fejér megyében is, ott csaknem 40 intézményt korszerűsít az RFV 1,3 milliárd forint beruházási értéken, a megtakarítást több mint 25 százalékosra becsüli a társaság. A távhővel kapcsolatos leendő fejlesztéseket az gátolja, hogy az önkormányzatok egy része nincs tisztában fűtési rendszere állapotával és az elérhető energiamegtakarítás nagyságrendjével. A gyakorta 40 éves, túlméretezett rendszerek drágán javíthatók, és hiába szerelnek be egy jó hatásfokkal működő új kazánt, a rendszer "lomha" lesz, azaz nem reagál megfelelően.
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy például Bécs belvárosában hulladékégetőkből állítják elő a hőt, míg Magyarországon a települések még a közelükbe sem engedik a hulladékégetőket - világít rá a távhő egyik alapvető hazai problémájára Soós Csaba, az RFV igazgatóságának elnöke. Az energetikai rendszerek egy-egy intézményben jellemzően nem követik le a különböző funkciókat: például egy iskola tantermeiben, illetve tornatermében nem mindig ugyanakkor van szükség a fűtésre - mondta az RFV elnöke. Az önkormányzatok elsősorban az akkut problémára koncentrálnak, holott ezekhez a nagyléptékű változtatásokhoz jellemzően nincs szükség az önkormányzat saját tőkéjére a vállalat szerint. Az RFV felmérései szerint csak az önkormányzatok 15 százalékánál nincs szükség nagyobb felújításra a hőszolgáltatási és távhőrendszerekben.
