A csepeli központi szennyvíztisztító építése során - a pályázatoknak köszönhetően - 106 millió eurós megtakarítás keletkezett. További negyven millió eurót az EU korábban elvont a projektből az által vitatott közbeszerzések miatt, ám az a megállapodás született, hogy a főváros ezt a 40 milliót felhasználhatja a projekt más részeinek finanszírozására.
E két összeg fedezetet nyújt a beruházás új második ütemére, ha a Európai Bizottság meghosszabbítja a beruházás finanszírozását a korábbi 2010-ről 2012-re. Elképzelhető, hogy a mostani EU Bizottság már nem hosszabbítja meg a mandátuma alatt a határidőt, hanem ez az új bizottság feladata lesz.
A második ütem részeként tehermentesítő gyűjtőcsatornák, további szivattyútelepek, a környezetvédelmi monitoringrendszer épül. E részek az eredeti tervekben is szerepelnek, ám a végleges tervebe „nem fért bele", de most megépülhetnek - mondta Groniewsky Tamás projektgazda Enviroduna Kft. ügyvezető igazgatója. Nincs végleges megoldás a tisztítás után keletkező szennyvíziszap elszállítására, ennek megoldására most lehetőség lesz.
Brüsszel a fővárost arra szeretné „rávenni", hogy a tisztítótelepet egészítsen ki egy harmadik tisztítási fokozatot, amely a nitrogén-foszfor eltávolítását célozza. A beruházás tervezésekor nem nitrogén-foszfor tisztítása még nem volt kiemelt cél, ám Duna-delta algásodása miatt ezt a most már kiemelt célként kezeli Brüsszel Románia kérésére.
Augusztus közepén megkezdődik a központi szennyvízkezelő üzeme, szeptember közepén pedig még mindig próbaként teljes kapacitással megkezdődik az üzem - mondta Demszky Gábor, főpolgármester.
A budai főgyűjtőcsatorna már elkészült, amit zömében a budai alsó rakpart alatt vezetnek - mondta Groniewsky Tamás projektgazda Enviroduna Kft. ügyvezető igazgatója. A Duna legnagyobb szennyezője a magyarországi szakaszán a főváros, hisz jelenleg csak a szennyvíz közel felét tisztítja meg a főváros, a beruházás után a keletező szennyvíz száz százaléka tisztítva kerül vissza a Dunába.
