Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavaszi ülésszak különleges eseményei közé tartozik, hogy a rendszerváltás óta először volt példa konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtására, továbbá ide sorolhatók a parlament feloszlatására vonatkozó kezdeményezések és az MDF frakciójának megszűnése - mondta Szili Katalin házelnök az ülésszak záró sajtótájékoztatóján.
Az országgyűlés 19 ülést tartott, 33 ülésnapon, összesen 240 órában, 91 határozatot és 70 törvényt fogadott el. Az elfogadott képviselői indítványok száma 22 volt, ebből 3 ellenzéki, 6 pedig olyan, amelyet kormánypárti és ellenzéki képviselők közösen terjesztettek be - fejtette ki a házelnök.
A törvényekhez az ülésszak alatt 3 000 módosító indítvány érkezett, ebből 1 700 módosító javaslatot el is fogadtak - mintegy 20 százalékkal többet, mint az előző időszakban. A parlament kormányt ellenőrző funkcióját mutatja a 121 interpelláció (102 ellenzéki és 19 kormánypárti), a 111 szóbeli-, 1 600 írásbeli- és 156 azonnali kérdés - tette hozzá Szili Katalin.
Országos ügyeket jelző napirend előtti felszólalásból 120 volt, azonban egyetlen politikai vitanapot sem tartottak az ülésszak során. Az állandó bizottságok 313 alkalommal ültek össze, 470 munkaórában, a képviselők az ülések 68,2 százalékában személyesen, a fennmaradó részben helyettesítés útján vettek részt.
A legtöbb ülést a gazdasági bizottság, a leghosszabbat pedig az önkormányzati bizottság tartotta, ez utóbbi mintegy 7 órában. A nemzetközi kapcsolatokat jellemzi a 96 delegációs ki- és 78 beutazás. Az országgyűlés civil tevékenysége a 6 éve működő civil irodában, a parlamenti különórákban és a mostani ülésszak alatt elkészült ifjúsági honlapban öltött testet a házelnök szerint.
A házelnök elmondta: az őszi ülésszak során a kormányfő tájékoztatása szerint 32 törvényt kíván a kormány beterjeszteni, ebből 2 igényel majd kétharmados többséget - a választójogi és a népszámlálásra vonatkozó törvények módosítása -, illetve a parlament előtt áll még az ÁSZ elnökének és alelnökeinek megválasztása, illetve az alkotmánybírákat jelölő bizottság eddig sikertelen munkájának befejezése.
Az első őszi ülésnap szeptember 14-én lesz, Szili Katalin szerint a miniszterelnök nem jelezte, hogy ez előtt szükség lenne rendkívüli ülés összehívására.
