Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A cég szerint 2009-ben a háztartások fogyasztási kiadásainak volumene hét százalékkal eshet vissza, részben a drámai reáljövedelem-csökkenés miatt, amit a réteghatások tovább erősítenek, részben az óvatossági motívumok és a magas kamatok következtében megemelkedő megtakarítási hajlandóság miatt. Ilyen nagymértékű fogyasztáscsökkenésre 1991 óta nem volt példa. Figyelemre méltó, hogy a lakosság a hat százalékos reáljövedelem csökkenésre ennél nagyobb mértékű fogyasztás-visszafogással reagál.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2009 első negyedévében 6,9 százalékkal esett vissza, a beruházások az ágazatok nagy részében csökkentek. A nagy súlyt képviselő ágazatok közül a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás terén következett be jelentős mértékű visszaesés, míg az ingatlanügyletek ágazatban enyhe növekedést eredményeztek az áthúzódó lakásépítések. A készletállomány az eddigi tendenciáktól eltérően jelentős mértékben csökkent 2009 első negyedévében. 2009-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 11,4 százalékkal eshet vissza.
2009 első négy hónapjában a külső konjunktúra drasztikus visszaesése következtében a kivitel értéke euróban számítva 27 százalékkal, a behozatal 30 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Áruforgalmi mérlegünk egyenlege javult, mintegy 1,0 milliárd euró összegű aktívum halmozódott fel. A modellszámítások alapján 2009-ben az export 16, az import 19 százalékos csökkenése várható. Az exporténál nagyobb mértékű importvisszaesés következtében a nettó export 2009 egészében kedvezően alakul, 3-4 milliárd euró körüli aktívum alakulhat ki.
A bruttó hazai termék 2009 első negyedévében 6,7 százalékkal csökkent. A második és harmadik negyedévben még nagyobb mértékű visszaesés várható. Az Ecostat szerint csak a negyedik negyedévben valószínűsíthető 5 százalék alatti csökkenés, ebben a tavaly év végi kezdődő recesszió miatti bázishatás is tükröződik. Az év egészére 6,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak a kutatók. A külső kereslet lanyhulása leginkább az ipar teljesítményét érinti, de jelentős az építőipar és az anyagi szolgáltató ágak teljesítményének várható zsugorodása is.
A globális gazdasági válság és az emiatt bekövetkező nagyarányú GDP-visszaesés komoly kihívások elé állítja a magyar fiskális politikát, miközben a megoldáshoz felhasználható eszköztár hazánk esetében jóval szűkösebb, mint az országok többségében. Az államháztartás pénzforgalmi adatok alapján számított egyenlege 2009 első öt hónapjában - önkormányzatok nélkül - 569 milliárd forintos hiányt mutatott. A deficit meghaladja mind az időarányos mértéket, mind a tavalyi év azonos időszakának értékét.
Jelentős változás történt az államadósság mértékében és finanszírozásában. Az első negyedév végére 21 789 milliárd forintra, GDP-arányosan 82,7 százalékra emelkedett az ESA szemléletű államadósság ami a három hónappal korábbi értékhez képest 9 százalékpontos növekedést jelent. A növekmény bő fele a devizahitelek után számolt árfolyamgyengüléssel magyarázható, a maradék az új adósságok és a törlesztések egyenlege. Ha a teljes adósságból kivonjuk az MNB-nél elhelyezett devizabetét nagyságát, akkor március végén a GDP-arányos államadósság elérte a 74,8 százalékot.
Az Ecostat becslései szerint 2009-ben a tervezettnél 700-750 milliárd forinttal kevesebb adó folyhat be a költségvetésbe. A költségvetés bevételi oldalán várhatóan minden jelentősebb adónemben visszaesés következik be a tavalyi évhez képest. A hiányzó összeg nagyobbik felét, nagyjából 400 milliárd forintot a kiadási oldal mérséklésével teremti elő a kormány. A bejelentett intézkedések közül a legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj eltörlése. A maradék 300-350 milliárd forint a legfrissebb tervek szerint a költségvetési hiányt növeli.
Az eddig bejelentett fiskális intézkedések elégségesek lehetnek ahhoz, hogy az Ecostat által valószínűsített makrogazdasági pálya mellett teljesíthető legyen a nemzetközi szervezetek felé tett államháztartási hiányra vonatkozó kormányzati vállalás, így az ESA szemléletű deficit ennél valamivel kisebb lehet, várhatóan a GDP 3,8 százalékát teszi ki.
2009 első negyedévében folyamatosan csökkent az áremelkedés mértéke. Azóta azonban emelkedik a fogyasztói árindex, májusra az éves mutató elérte a 3,8 százalékot. Az általános forgalmi adó 2009 júliusától megváltozik, a cég szerint ennek 3,4 százalékpontos inflációs többlethatása lesz. A forgalmi adó mellett a jövedéki adó két lépésben emelkedik, ez a tényező 0,7-0,7 százalékponttal növeli meg a fogyasztói árindexet, így a Ecostat az idén 4,9 százalékos 2010-ben 4,8 százalékos pénzromlással számol.
A 2010. évi hazai gazdasági folyamatok alakulását nehéz előre jelezni, a válságkezelő programok hatását ugyanis nagyfokú bizonytalanság övezi - fogalmaz az elemzés. A gazdasági egyensúlyt és a növekedést elsősorban az határozza meg, mikor veszi kezdetét a világgazdaság növekedése. A nemzetközi szervezetek jelenlegi előrejelzései szerint 2009 második felében már érződni fog a legnagyobb súlyú gazdaságokban bevezetett anticiklikus intézkedések hatása. Ezek alapján jövőre a magyar gazdaságra vonatkozóan már nem számolunk további recesszióval.
