Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Farkas szerint azóta érezte, hogy elfogyott körüle a levegő, amikor a felügyeleti szervezet átalakítását célzó szmsz-módosító javaslataikra hosszú időn keresztül semmilyen érdemi válasz nem érkezett a Pénzügyminisztériumtól. Való igaz, hogy ötször fordultunk levéllel az szmsz-módosítással kapcsolatban a PM-hez, ám ez egyetlen szmsz ügyében írt öt levél volt - mondta Farkas.
Szemléletváltás eltérő szempontok alapján
A 2008. novemberi beterjesztés után - látva, hogy nem érkezik reakció - a PSZÁF elnöke idén januárban egy de Laroisere-bizottsághoz hasonló hazai testület összeállítását javasolta a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek, a gazdasági miniszternek és az MNB-elnökének írt levélben, amelynek célja a hazai felügyelés új rendszerének felépítése lenne.
Miután erre sem érkezett válasz, a felügyeleti tanács áprilisban - tudva, hogy a felügyelet stratégiája 2010-ig érvényes csak - a januári levélben megfogalmazott összetételű tanácsadó testületet hozott létre.
Az elnök megerősítette a Napi Gazdaság mai értesülését, mely szerint két héttel ezelőtt Oszkó Péter pénzügyminiszter levélben jelezte a felügyelet felé, hogy az szmsz-változtatásban megfogalmazott átalakítást túlzott mértékűnek tartja a pénzügyi válság jelenlegi szakaszában.
Ehhez képest jött az a törvényjavaslat, amely alapjaiban változtatná meg a felügyelet jelenlegi vezetését. Farkas nehezményezte, hogy a PSZÁF-ot a törvényjavaslat tartalmáról meg sem kérdezték, azt "véletlenül" találták csak meg a 450 oldalas módosító indítvány két pontjában.
Farkas István a miniszterelnök egy ma reggeli rádiónyilatkozata nyomán úgy vélekedett, most tényleg megindulhat egy közös gondolkodás a kívánatos felügyeleti struktúrával kapcsolatban, ez pedig hasznos lehet. Ezen átalakítás nyomán szóba kerülhet az MNB-be történő beolvasztás is, ám az elnök szerint ezzel kapcsolatban azért az euró-csatlakozásig lennének visszatetsző elemek.
Ezek közé sorolta, hogy így az MNB-nek kellene felügyelnie a nyíltpiaci műveleteket, amivel maga az MNB is él, gondot jelenthetne, hogy az MNB pl. tőkeemelési előírásokkal lehetőséget kapna arra, hogy kamatemelés nélkül ki tudjon erőszakolni monetáris politikai lépéseket - például kamatemelés helyett.
Mi lesz a felügyeleti díjak sorsa?
A felügyeleti díjak elvonásával kapcsolatban Farkas jelezte: azért aggályos ez az elképzelés, mivel a díjakkal kapcsolatban a felügyeletnek van elszámolási kötelezettsége a piac felé. Van példa arra, hogy a költségvetés finanszírozza a pénzügyi felügyeletet, csak akkor nem lehet felügyeleti díjat szedni, hanem meg kell adóztatni az érintett szervezeteket - vélekedett Farkas István.
Emlékeztetett arra, hogy egy 2005-ös IMF-jelentés példamutatónak állította be azt a rendszert, ahogy a PSZÁF a piacról finanszírozza magát. A felügyeleti elnök szerint a piaci magatartás nyomán kiszabott bírságok kapcsán van létalapja annak, hogy azt elvonják és például fogyasztóvédelmi vagy más, akár karitatív ügyekre használják fel.
A Soros-alap által várhatóan befizetendő félmilliárd forintos bírság kapcsán a felügyeleti tanács hozott is ilyen értelmű döntést, erről a lehetőségről levélben tájékoztatták a PM-et és a szociális minisztériumot - kis szépséghiba, hogy Farkas szerint a levél tegnap (a lemondó levéllel egy napon) került postázásra. Az elnök reményének adott hangot, hogy a törvény szövegében csak félreértés a felügyeleti díj és a felügyeleti bírság összetévesztése.
Megállították az ingatlanalapok lavináját
Az ingatlanalapokkal kapcsolatban Farkas elmondta, ma is büszke a tavaly ősszel meghozott intézkedésre, amivel elkerülhető volt, hogy akár egyetlen alap is csődbe menjen. Ez ugyanis olyan lavinát indított volna el, ami nem lett volna kezelhető.
Farkas nem is nagyon érti a kritikákat, mivel a PSZÁF-döntés idejére már volt olyan - határon átnyúló szolgáltatásként hazánkban kínált - ingatlanalap, amely felfüggesztette a kifizetést és a felügyeleti döntés napján Németországban is számos alapot függesztettek fel.
Szeptember-októberben a Bamosz már levélben kereste meg a PM-et, jelezve a pénzkivét kapcsán fellépő gondokat - emlékeztetett Farkas, aki elismerte, hogy lehet abban valami, hogy kissé elaltatta a szereplőket és a felügyeletet is az a tény, hogy a hazai ingatlanalapok eszközeinek 40 százaléka likvid eszköz volt a válság előtt. A november 7-i döntéshez az vezetett, hogy ez az arány a felügyelet által kívánatosnak vélt 15 százalék alá zuhant.
Farkas elmondta: a döntés előtt nem lehetett semmit tenni, az előkészítés hírének kiszivárgása ugyanis piaci előnyt jelentett volna a bennfenteseknek. "Az itt tárgyaló érdekelteknek elmondtuk, csak a piac zárás után mehetnek ki az épületből és ellenőrizni fogjuk, hogy történt-e tranzakció a bejelentés és a piaczárás közben" - emlékezett vissza az elnök.
A PSZÁF korábban adott ki felügyeleti ajánlást, amely arra kérte a piaci szereplőket, megfelelően tájékoztassák az ügyfeleket arról, hogy az ingatlanalapok messze nem olyan likvidek, mint a pénzpiaci alapok - aligha véletlen, hogy a felfüggesztés után az egyetlen Erste kivételével valamennyi alapnál maradt a T+90 nap.
A devizahitelezés veszélyeivel kapcsolatban a PSZÁF igenis tett lépéseket, bár lehet, hogy ennek a problémának nem mi vagyunk az igazi címzettjei - mondta Farkas István. A többlet tőke követelmény előírásának meglebegtetése Farkas szerint hozzájárult a jenhitelek kiszorulásához - még ha a pénzintézetek eleinte rossz néven is vették a felvetést.
A kormány lerombolta a PSZÁF tekintélyét
Tudni kell, hogy a felügyeletnek nem volt joga globális megoldást kínálni, minden egyes intézményt egyesével tudtunk, tudunk, tudnánk kötelezni bizonyos szabályok betartására - mondta az elnök, aki - bár a felügyeleti hatáskör növelését fontosnak tartja - továbbra sem látja feltétlenül szükségszerűnek, hogy a felügyelet hatósági jogkört kapjon.
Egy jogszabály betartása nagyjából ugyanakkora, mint egy intézmény ajánlása, ha az intézmény elfogadottsága megfelelő - vélekedett.
Az, hogy a jogszabályok előkészítésébe sem vonták be a PSZÁF-ot szerinte ezt a tekintélyt rombolta a felügyelt szektor tagjai előtt. A felügyelet hatékonyságát ért bírálatokkal Farkas István nem értett egyet, elmondása szerint a helyszíni vizsgálatok száma nem csökkent az elmúlt időben, ám azt is látni kell, a folyamatos adatszolgáltatás nyomán a PSZÁF belső rendszereiben a korábbinál több adat áll rendelkezésre a piaci események és szereplők követésére.
Ennek kapcsán elmondta, a pénzpiac 80 százalékát jelentő bankoknál napi szinten "képben vannak" annak kapcsán, hogy milyen az eszköz/minőségi mutató, még akkor is ha kimondottan "stressz-tesztet" nem is végeztek - bár hasonló kimutatások folyamatosan készülnek és a válság nyomán még erősítették is a rendszeres érzékenységi vizsgálatokat.
Farkas elmondta: távozás után csak a köztisztviselői törvényben foglalt juttatásokat veheti igénybe, végkielégítésre nem jogosult. Sem az elnök, sem a felügyeleti tanács többi tagja megbízása megszűnte után 1 évig nem helyezkedhet el piaci szereplőnél.
A 4 tagú felügyeleti tanáccsal a munka távozása után is folyamatos marad, a felügyeletek - a magyar és az európai társszervezeteknek egyaránt - felelőssége a 400 millió fogyasztóval szemben folyamatosan fennáll, ezért nem lehet a változtatásra hivatkozva leállni - búcsozott az elnök.
