A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a bruttó átlagkeresetek 2009 első négy hónapjában 1,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH jelentése szerint.
A reálkereset a fogyasztóiár-index 3,1 százalékos növekedése mellett 2,2 százalékkal maradt el az előző évitől: a versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett, a költségvetési intézményeknél a 13. havi juttatás változása miatt 8,6 százalékkal csökkent.
Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január és április között átlagosan 2 millió 667 ezer volt: a költségvetési szférában 716 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 864 ezren dolgoztak. Ez a létszám 3,8 százalékos csökkenését jelentette az egy évvel korábbiakhoz képest. A költségvetési szférában 0,4 százalékos, a versenyszférában 5,4 százalékos volt a létszámcsökkenés.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 196 900 forint volt: a vállalkozásoknál 195 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél 204 300 forintot ért el.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9 százalékkal növekedtek, a költségvetés területén pedig 7,5 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősen felülmúlták az előző év azonos időszaki kifizetéseket az energiaipar (12,9 százalék), az ingatlanügyletek (7,4 százalék), az építőipar (6,1 százalék), valamint a szállítás-raktározás (5,7 százalék) keresetei.
A tavaly februári kiemelkedően magas jutalmak kifizetése miatt viszont mintegy 4 százalékkal kerestek kevesebbet a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 200 forint volt, a fizikai foglalkozásúaké 89 200, a szellemi foglalkozásúaké 153 900 forint. A nettó kereset így átlagosan 0,8 százalékkal, a versenyszférában 3,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a költségvetési szervezeteknél viszont 5,8 százalékos csökkenést regisztráltak.
A 209 600 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal emelkedett az előző év január–áprilisához képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalékot tett ki.
