Természetes alkalmazkodás a magyar bankrendszer hiteleinek csökkentése, illetve a betétek növelése, mert míg a magyar pénzintézetek 100 forint betétre 150 forint hitelt helyeznek ki, addig az eurózónában csak 110 forintnak megfelelő eurócentet. A monetáris politikának ezt a hitelezési visszaesést a kamatok csökkentésével tompítani kellene, ám a mivel a költségvetés elképesztő mértékben túlköltekezett korábban, jelenleg nincs lehetőség anticiklikus fiskális illetve monetáris politika alkalmazására.
A pénzügyi kockázatok miatt a monetáris lazítás nagyon kockázatos lenne, de akár még tovább is mélyítené a válságot a forint leértékelődése miatt. A következő egy évben az inflációs kockázatok az áfa- és adóemelések miatt megugranak, ám a keresleti korlát miatt kicsi a valószínűsége annak, hogy az ez hosszú távon is megmutatkozzon - mondta Simor András.
Továbbra is nagyon sebezhető a magyar gazdaság - a magas adósság mutatók miatt - és ezen a helyzeten gyorsan és látványosan nem lehet segíteni. Aggasztó, hogy az állampapírpiac továbbra sem működik és a kockázati felár a legmagasabb a régióban.
Ugyanakkor a bankrendszer helyzete megfelelő és javul: a hitelállomány ugyan romlik, de nincs jelentős visszaesés a hitelezésben a staisztikai adatok szerint. A bakok képesek voltak a lejáró (deviza)forrásaikat megújítani - vagyis nem igazak azok a híresztelések, amelyek tőkekivonásról szólnak. A hitelállomány ugyan csökken - de nem jobban mint az USA-ban vagy az eurózónában.
A bankrendszer hitelezésének egyre kevésbé akadálya a forrásszűke - inkább a kockázatok miatt csökken az állomány. Az év folyamán markáns portfólió-romlásra számít az MNB a bankok hitelportfoliójában.
A jegybank mozgástere korlátozott - a kamatpolitikáját beszorítják a stabilitási kockázatok. A bankrendszer sérülékenysége most is magas, a kockázatok ingadozása nem jelezhető előre - tájékoztatta a bizottságot Simor. Ráadásul a kamatpolitika hatása nehezebben elemezhető, mint a korábbi nyugodt időszakban - figyelmeztetett.
Bár rövidtávon a gyenge forint javítja az exportlehetőséget, a lakosság magas devizahitel-kitettsége miatt rontja a kockázati megítélést. Kamatcsökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha az ország kockázati megítélése tartósan javul.
Ami nem oldható meg kamatpolitikával, azt más nem szokványos eszközökkel igyekszik a jegybank megoldani - mondta az MNB elnöke. Akkor lehet csökkenteni a kamatot, ha tovább javul a kockázati megítélésünk, ha csökken a finanszírozási kockázat, tovább javulnak az egyensúlyi mutatók. Ebben az irányba jó lépések azok reformértékű döntések, amelyek tartósan csökkenti az állam kiadásait.
Amint lehet az MNB a kamatcsökkentés útjára lép, értjük ezt az elvárást, de ezzel a lépéssel nem szeretnénk a kockázatokat növelni - tette hozzá az MNB elnöke.
