BUX 138954.79 -0,39 %
OTP 44840 -0,18 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Újra az önkormányzatoké lehetnek a régi bérlakások?

A kormány beterjesztette a parlamentnek a lakáshitelesek megsegítését célzó törvény módosítását, amelynek eredeti változatát három hónapja fogadta el a parlament, ám brüsszeli jóváhagyás hiányában mind a mai napig nem lépett életbe.

2009. június 5. péntek, 14:09

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Napi Gazdaság cikke

A módosítások szerint nem csupán a munkanélkülivé vált lakáshiteladósok, hanem a munkával (még) rendelkező forint- és devizahitelesek is igényelhetik az állami kezességet, ha vállalják, hogy a kölcsönfolyósításkori első - nem akciós - törlesztőrészlettel megegyező részletet tovább fizetik. A garancia a dolgozók esetében maximum tízmilliós hitelre vehető igénybe, szemben az eredeti jogszabályban a munkanélkülieknek adott húszmilliós limittel.

A törvény hatályát kiterjesztik a lízingszerződésekre is, ami azért érdekes, mert ezt az ötletet februárban azzal utasította el az MSZP-frakció, hogy a pénzügyi lízing marginális probléma, ami legfeljebb a felső tízezret érintheti. További változás, hogy az állami kezesség a nem lakáscélú - szabad felhasználású - jelzáloghitelekre is igénybe vehető, amit azzal ideologizált meg a kormány, hogy ezen hitelek miatti árverezések is a lakhatást veszélyeztetik, így ezen az alapon terjesztik ki a garancia hatályát a szabad felhasználású jelzáloghitelekre. A módosítás szerint az eredeti javaslattal szemben a bajba került adósok nem 2009. szeptember 30-ig, hanem 2010. június végéig kérhetik az állami garanciát.

A törvénymódosítás szabályozza az önkormányzatok elővásárlási jogát a nemfizetés miatt felmondott lakáshitelek értékesítésekor, hogy így a települések az árverezésre ítélt ingatlanokat bérlakásként hasznosítsák. A törvényjavaslat célja, hogy ezen ingatlanokat ne árveréssel értékesítsék, hanem azt megelőzően méltányos feltételekkel az önkormányzat, az adós és a hitelező megállapodhasson a lakás átruházásáról.

Mivel árverésen kívüli értékesítésre csak az árverést megelőzően kerülhet sor, ennek érdekében a jelenlegi 30 napról 60 napra emelné a törvényjavaslat azt az időszakot, amelynek az árverés meghirdetése és megtartása között el kell telnie. Az indoklás szerint a két hónapos időszakban nagyobb az esély arra, hogy az adós, a hitelező és az önkormányzat megállapodjon az ingatlanátruházás feltételeiről.

Papp Zsolt
Papp Zsolt

Ez is érdekelhet