Átmenetlieg a jelenleginél akár jóval geynegébb is lehet a hazai deviza kurzusa. Vélhetően a tegnapi napon látott mozgás is megerősíti azt, hogy az MNB a korábbinál jóval "héjább" legyen a monetáris politikát tekintve, lassabb legyen a kamatcsökkentés üteme, és év végére is csak 8 százalék körüli alapkamatra számítanak a cég elemzői, amely a fejlődő (és a fejlett) országokban az egyik legmasabbnak számít.
A forint tegnapi gyengülésének valószínű oka a lett állampapír aukció volt, ahol nulla darab vételi ajánlat érkezett, a befektetők inkább kivárnak a tegnapelőtt megszellőztetett, a lett deviza, a lat leértékelését kommunikáló nyilatkozat miatt. Ennek hatására a befektetők jelentős kelet-európai devizaeladásba kezdtek, a legjobban az egyik leginkább sérülékeny valuta, a forint érezte meg ezt, délutánra 289-es árfolyamon is születtek kötések. Más piacokon is érződött a hatás, a jelentős balti kitettséggel rendelkező svéd Swedbank részvényének árfolyama 16 százalékkal esett. Amennyiben Lettország leértékelne, úgy ez a másik két balti állam devizáját is nyomás alá helyezné, ez pedig egy régiós leértékelési/leértékelődési járvány kialakulásával is járhatna.
A lett jegybank ma reggel közleményben erősítette meg, hogy a kitartanak a jelenlegi árfolyamrezsim mellett, amíg az ország nem csatlakozik az euró-övezethez.
Bár a lett és a magyar gazdaság közötti direkt gazdasági kapcsolatok elhanyagolhatóak, a tegnapi folyamatok jól mutatják, hogy a jellemzően nem a fundamentumok, hanem a hangulat és a likviditásbőség által vezérelt kelet-európai eszközár-emelkedés eléggé törékeny. A kérdés az, hogy az elmúlt hónapokban a külföldiek által megvásárolt mintegy 200 milliárd forintnyi magyar részvényállományból megindul-e egy eladási hullám/profitrealizálás, vagy pedig a befektetők hidegvérűen tartják a papírokat. A UBS ma reggel magyar CDS-ek vásárlását ajánlotta a lett kockázat fedezésére ügyfeleinek.
