A politikai index három területen kritikusnak mondható - mondt Gyulai Attila, a Political Capital igazgatója. A legjelentősebb visszaesést a stabilitás, a korrupciós és az idegengyűlöletet mérő alindex esett.
Az elmúlt három évben folyamatossá vált a kormányzati instabilitás: a gyakori személycserék a kormányzati struktúra átalakítása a szakmai munkát minduntalan megakasztja. A kormánnyal kapcsolatos bizalomvesztés kihat az egész állam működésének megítélésére - hívta fel a figyelmet Gyulai Attila.
A gazdasági válság tovább élezi a politikai válságot az ellenzék ráül a válságra - de ez így történik majd minden országban. A politikai kockázati index a legutóbbi 2007-es 66 pontos szintről két ponttal 64 esett - még a tízéves index mércéje szerint alacsony politikai kockázatúnak minősíthető az ország - miután a vázolt három területen mért csökkenést némileg tompította az aktívabb válságkezelő kormányzati gazdaságpolitika.
A gazdasági kockázati index a tíz éve létező skála mélypontjára 45,5 pontra esett a száz pontos skálán, így a gazdasági kockázatokat „közepesnek" minősíthető. A konjunktúra kockázati almutató az elmúlt fél évben 30 pontot zuhant a gazdasági válság következtében, így ez az almutató a nagyonmagas kockázati szintre esett vissza.
Előretekintve, 2009 második felében enyhén mérséklődő kockázatok rajzolódnak ki a konjunktúrában, de Magyarország idén várhatóan nem kerül ki a magas kockázati kategóriából. A gazdasági válság tolt egyet a lejtőn amúgy is lefelé tartó magyar munkapiacon is. A tavalyi év paradoxona, hogy az államháztartási hiány jelentős csökkenése ellenére az egyensúlyi alindex 2008 végén is a magas kockázatú tartományban maradt (38,2).
A tavalyi év annak a kegyelmi állapotnak a végét jelentette, amiben a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak árazták a tőkepiacok. Elvált az ocsú a búzától, hazánk oda került, ahová ténylegesen való: az alacsony növekedési potenciálú, de eladósodott, ezért kockázatosnak tartott piacok közé - fogalmaznak a kutatók.
