Az alelnök szerint a tömeges leválás hosszan elhúzódó folyamat lenne, ami a folyamat végén, vagy a szolgáltatásban bennmaradók számára is a költségek számottevő növekedését jelentené, sőt, ezek a fogyasztók esetleg ellátás nélkül maradnának.
László György szakértői becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a tömeges leválás országos hatásait tekintve azzal járna, hogy mintegy 60 milliárd forintot kellene fordítani gázvezetékek építésére, és további 180 milliárd forintba kerülne a szükséges mintegy 13 ezer gázkazán telepítése. Érvelése szerint ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedne a környezetterhelés. Jelenleg ugyanis a távhőt és áramot termelő úgynevezett kapcsolt erőművek évi kétmillió tonna szén-dioxid kibocsátását "takarítják meg" - mondta. (Természetesen nem csupán gázfűtéssel lehet helyettesíteni a távhőt - a szerk.)
A szövetség mindemellett tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését - közölte László György. A távhőszolgáltatók a versenyképesség megteremtésével akarnak a piacon maradni; a távhő 18 százalékos áfája egyebek között ehhez ad átmeneti segítséget - tette hozzá.
Az Ab arra felhívta a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a szabályozásánál kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.
