Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kamatszint nem extrém magas, egy radikális kamatcsökkentés valutaválsághoz vezetne - idézi Király Júliát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökét az MTI-Eco, aki a GKI Gazdaságkutató által rendezett konferencián nyilatkozott.
Magyarország kockázati felára ma jóval nagyobb, mint a lengyel, vagy a cseh, sőt még a román és a bolgár felárnál is magasabb, ami alapvetően meghatározza a magyar kamatszintet - mondta az alelnök.
A pénzügyi válság magyarországi hatásait elemezve Király Júlia beszélt az állam túlköltekezéséről, amelyhez hozzájárult a vállalatok és a lakosság eladósodása devizában, ami oda vezetett, hogy 2008 októberében Magyarország GDP arányos külső eladósodása devizában elérte a 45 százalékot, amelyből a kormányzati szektoré 15 százalék, a vállalatoké és a lakosságé együtt 30 százalék volt.
Az eladósodás másik jellemzője a hitel/betét mutató, ez pedig 2008 októberében 150 százalékos volt, azaz minden harmadik kihelyezett forint, vagy annak megfelelő deviza külföldiek megtakarításából származott.
Király Júlia nem adott új prognózist a magyarországi gazdasági visszaesésre, mivel az MNB május végén publikálja azt inflációs jelentése keretében, így a kormány által közölt várható 6-7 százalékos GDP csökkenést említette.
A magyar állampapírpiac stabilizálódott, ma nincs 10 százalékos hozam felett egyetlen hosszú lejáratú állampapír sem, noha tavaly októbertől hosszú ideig nem lehetett eladni 10 százalékos hozam alatt - jelezte a jegybanki vezető.
Király elmondta: az Európai Központi Bank legutóbb szerdán üzente meg az MNB-nek, hogy refinanszírozási hitel ellentételeként nem fogad be magyar állampapírt fedezetként.
