A magyar kamatszint nem extrém magas, egy radikális kamatcsökkentés valutaválsághoz vezetne - jelentette ki Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke csütörtökön a GKI Gazdaságkutató által rendezett konferencián az MTI-Eco tudósítása szerint. Magyarország kockázati felára ma jóval nagyobb, mint a lengyel, vagy a cseh, sőt még a románt és a bolgárt is meghaladja, ami alapvetően meghatározza a hazai kamatszintet - tette hozzá.
A magyar állampapírpiac stabilizálódott, ma nincs 10 százalékos hozam felett egyetlen hosszú lejáratú állampapír sem, noha tavaly októbertől hosszú ideig nem lehetett eladni 10 százalékos hozam alatt - mondta Király. Az alelnök kijelentette: az Európai Központi Bank legutóbb szerdán üzente meg az MNB-nek, hogy refinanszírozási hitel ellentételeként nem fogad be magyar állampapírt fedezetként.
Nem az euró bevezetésének céldátumát kívánja kijelölni, hanem az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket kívánja megtenni a válságkezelő kormány, ezzel szerezheti vissza a befektetői bizalmat Magyarország - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter.
"Az idén induló, s a jövőre folytatódó adócsökkentésre húsz éve nem volt példa" - jelentette ki a pénzügyminiszter arra utalva, hogy a munkát terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Hozzátette azt is, hogy az adóék csökken, így a bruttó bérből a munkavállalóknál maradó hányad a korábbi 46 százalékról 54 százalékra nő már 2010-ben.
A strukturális átalakítások hosszabb távon fejtik ki hatásukat - jelezte Oszkó, példaként felhozva a nyugdíjrendszer reformját, ami 2010-ben a nyugdíjkiadásokat a GDP 10,5 százalékára, 2015-ben pedig 8,5 százalékára szorítja le.
Fordulatra, paradigmaváltásra van szükség a világ pénzügyi rendszerében, mivel tarthatatlan, hogy Ázsia szegény államai, főleg Kína finanszírozza a fejlett államok, elsősorban az Egyesült Államok túlfogyasztását - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem professzora, az MDF EP listavezetője csütörtökön Budapesten.
Bokros kifejtette: prognosztizálható a dollár értékvesztése, és ez mindenképpen érinteni fogja Magyarországot is. A volt pénzügyminiszter pesszimistán látta annak a lehetőségét, hogy globálisan új felügyelő intézményeket lehetne kiépíteni a világ bankrendszerének ellenőrzésére. Arra azonban lát jeleket, hogy az Európai Unióban erősödjön a pénzintézeti szektor szabályozása, a bankrendszer tevékenységének ellenőrzése.
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint az elmúlt tíz év gazdaságpolitikája vezetett oda, hogy Magyarországon a lakosság túlzott mértékben eladósodott, és főleg devizában vannak kölcsönei. Hozzátette: a bankok kockázatvállalási hajlandósága csökkent, egy-egy vállalat hitelezésénél sokkal inkább az adott cég ágazatának megítélését, a vállalat jövőbeni kilátásait veszik figyelembe, mint a cég múltbeli teljesítményét, eredményeit.
